Törőcsik Mari a háború utáni magyar film világszerte ismert arca, több mint száznyolcvan alkotásban szerepelt, többek közt olyan rendezők munkáiban, mint Fábri Zoltán, Keleti Márton, Máriássy Félix, Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós, Makk Károly vagy Maár Gyula. A művésznő kivételes pályája elismeréseként idén márciusban ritkán odaítélt kitüntetésben, Kossuth Nagydíjban részesült.

Filmjei közül hármat mutatnak be. Az 1975-ben készült Déryné hol van? nyitja a sorozatot április 30-án. Több szempontból is fontos alkotás ez a színésznő pályáján. A filmet férje és alkotótársa, Maár Gyula rendezte, és hatalmas sikert aratott Cannes-ban: Törőcsik Mari megkapta alakításáért a legjobb női főszereplőnek járó elismerést. A zsűriben helyet foglaló Tennessee Williams a díjak odaítélésénél kizárólag csak erre a filmre szavazott, a Le Monde-nak pedig azt nyilatkozta: „meg kell kérdőjeleznem a munkásságomat, mert soha nem bíztam az emberi erőben, és most, itt Cannes-ban láttam az emberi erő himnuszát”. A forgatókönyv Déryné naplója alapján készült, Pilinszky János átdolgozásában, és a színész lét dilemmáit ragadja meg az idősödő, visszavonulással kacérkodó, színházi küldetésétől elszakadni mégis képtelen primadonna történetében.

Törőcsik Mari

A sorozat második darabja egy korai film, az 1958-as Édes Anna, amelyet Törőcsik Mari még főiskolásként forgatott Fábri Zoltánnal, a mindkettejük számára világhírt hozó Körhinta rendezőjével. A harmadikként vetített Törőcsik-film a Gárdos Péter rendezte Szamárköhögés (1986) a rendszerváltás előtti produkciók közül való, amikor már ’56 is egyre nyíltabban jelenhetett meg mozivásznon.

Húsz éve, hogy elhunyt Szeleczky Zita, a két háború közötti évek egyik legnépszerűbb magyar színésznője és mozibálványa. Miközben a Nemzeti Színház tagjaként a színpadon is  főszerepek sorát játszotta, 1936 és 1944 között mintegy huszonhat filmben szerepelt. A háború vége előtt elhagyta az országot és 1990-ig nem tért vissza szülőföldjére. Hivatását azonban az emigrációban is folytatta, színházat szervezett, és világszerte vállalt fellépéseket magyar közösségek előtt. A rendszerváltás után gyakran látogatott haza, majd 1998-ban, halála előtt egy évvel végleg visszatért.

Szeleczky Zita

A Magyar Film Napjától, április 30-tól négy filmjével emlékeznek meg az Urániában Szeleczky Zitáról. A filmeket 35 mm-es kópiáról vetítik. A sorozat nyitódarabjában, a Gül Baba című filmben a színésznő az Operaház egykori legendás igazgatója, Nádasdy Kálmán rendezésében alakít egy egzotikus, török leányt, mégpedig Jávor Pál oldalán. A sorozat második előadása, a Rózsafabot, a magyar némafilmgyártás, és a ’30-as évek egyik legfoglalkoztatottabb rendezője, Balogh Béla (Havi 200 fix, A megfagyott gyermek, Úrilány szobát keres, Ópiumkeringő) drámája, amelyben Szeleczky Zita egy szerelmes vak lányt játszik. Programunk harmadik filmjében, a Sziámi macskában a művésznő Kalmár László bonyodalmakkal átszőtt szerelmi történtében formál meg egy ál-sziámi dizőzt. A május végéig tartó sorozat záró epizódjában, a Zenélő malomban, Huszka Jenő Lili bárónő című operettjének filmváltozatában pedig Latabár Kálmán és Csortos Gyula mellett alakítja a női főszerepet.

További információk az Uránia honlapján vagy facebook-oldalán érhetők el. 

Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház

Borító- és leadképek: Uránia Nemzeti Filmszínház, Uránia Facebook