G. István László a középnemzedék egyik legjelentősebb költője. Földabrosz című verseskötete egyszerre gondolati és érzéki líra: az érett férfikor állapotáról tudósít, amikor a döntéseknek súlya, a visszaemlékezéseknek távlata lesz. Mégsem szubjektív ez a költészet: a versek álomszerű látomásai a közös tudattalan partjainak határát, az álmok tapasztalatának határtalanságát keresik. Egy igazi életigenlő kötet arról, hogy a szó segítségével hogyan emelkedhetünk felül a nehéz helyzeteken.

Várady Szabolcs régóta várt új kötetének megjelenése a kortárs hazai líra nagy eseménye. A De mennyire végig nagyon személyes könyv. Gyerekkori emlékekről, baráti kapcsolatokról és ezek kényszerű elmúlásáról szól elsősorban. Négy ciklusra tagolódik. Az első (Vagy megvolt valóban) az emlékek felidézésén keresztül azok bizonyosságát vagy bizonytalanságát érzékelteti. A ciklusban helyet kapnak a dolgok romlását, a halál közeledését, az elhunyt barátok gyászolását megörökítő versek is. Ennek szerves folytatása a második egység (Ha ott is: itt), amely a címben említett ott-itt tengelyén pályatársakra emlékezik és ünnepel.

A kötet harmadik szakasza a modernségtradicionalista Várady lírájában kísérleti szövegnek is tekinthető. Az Egy év cserepei egyetlen hosszú vers, amelynek minden strófáját mások írták: egy év beérkező e-mailjeiből van összemontírozva csekély igazításokkal és a szerkesztéssel saját versszöveggé. A negyedik, záró ciklusban (Ameddig, addig) az álom is kiemelt szerepet kap. A szövegek formálásában helyenként megnő a ritmikai elemek szerepe és bizonyosfajta zenei szerkezetre való törekvés. A kötet első verse egy kérdéssel zárul ("Hová tegyem, ha majd eszembe jut?"), amire az utolsó hosszú vers végén megérkezik a válasz, egyúttal egy régebbi, Horác című vershez is kapcsolódva.

A De mennyire összegzéskötet, benne megcsillannak a Várady-líra jellegzetes erényei: irónia, intellektualitás, intonálás, és kiegészül egyfajta hűvös szenvedélyességgel, elegáns és intenzív életfilozófiával.

A könyvbemutató eseménye a Facebookon