Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban / PRAE.HU

Az Egy nő fogságban tavaly január óta a világ filmfesztiváljait járja. Több mint 80 hazai és nemzetközi filmes mustrára kapott meghívást, megjárta a Sundance Filmfesztivált, Európai Filmdíjra jelölték, és közel 30 díjat nyert el eddig – köztük a magyar és a nemzetközi filmkritikusok Fipresci-díját. A felkavaró alkotás az 52 éves, rabszolgaként tartott Maris történetét követi, aki tíz év után megpróbál kitörni a fizikai és lelki elnyomásból, és úgy dönt, megszökik.

Egy nő fogságban

Az 52 éves Maris tíz éve szolgál fizetés nélkül egy magyar családot. A méltóságától és jogaitól megfosztott nő évek óta maradékot eszik, és egy kanapén alszik, engedély nélkül nem hagyhatja el a házat. Éjszakánként egy gyárban dolgozik, fizetését le kell adnia. Maris a fizikai és lelki elnyomás miatt félelemben tölti napjait, miközben arról álmodozik, hogy visszakapja korábbi életét. A kamera jelenléte ráébreszti, hogy nincs teljesen egyedül. Fokozatosan bizalmába fogadja a rendezőt, majd lassan barátság alakul ki kettőjük között. Másfél évnyi forgatás után összeszedi bátorságát, és megosztja vele tervét: „Meg akarok szökni!”

A modern kori rabszolgaság jelensége nem egyedi és elszigetelt: a Global Slavery Index (GSI) jelentése szerint ma Magyarországon legalább 36.000 ember él rabszolgasorban. A hazai szakemberek szerint ez a szám jóval nagyobb lehet a gyakorlatban: egy tízezer fős magyar településen 50-100 rabszolgával is találkoznak.

A film alkotói és forgalmazója közös kampánnyal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy áldozatok a közvetlen közelünkben is élhetnek, de segítség nélkül nem tudnak kilépni kizsákmányolt helyzetükből.

„Filmemmel szeretném a néző figyelmét felhívni arra, hogy a társadalom perifériáján élő emberek sorsát erősen befolyásolja, hogy tudomást veszünk-e róluk, vagy sem” – üzeni Tuza-Ritter Bernadett, a rendező.

Egy nő fogságban - Társadalmi célú felhívás