irodalom
2009. 05. 10.
Kornis Mihály hatvanéves
Május 10-én lesz hatvanéves Kornis Mihály József Attila-díjas író, színműíró.
Diplomáját 1973-ban kapta meg, de úgy érezte, nem dolgozhatna szabadon, s az írás felé fordult. A költő Petri György révén került kapcsolatba a demokratikus ellenzékkel, 1973 és 1976 között felolvasásokat tartott saját cenzúrázatlan műveiből.
1974-től a Magyar Rádióban rendezett gyermekműsorokat és mesejátékokat. Első novelláját a Kortárs folyóirat közölte 1976-ban, a szerkesztőség javaslatára vette fel írói névnek édesanyja családnevét.
1978 tavaszán megalapította a Naplót, az első, a cenzúra megkerülésével, zárt körben terjesztett szamizdat újságot; a rádiótól még abban az évben elbocsátották.
Ezt követően a Pannónia Filmstúdióban kapott kisegítő munkatársi állást, 1981 és 1983 között a szolnoki színház dramaturgja volt. Halleluja című drámáját Zsámbéki Gábor rendezésében 1981-ben mutatta be a Nemzeti Színház, a darab hiába nyerte el a kritikusok szavazatai alapján a legjobb magyar dráma díját, azonnal betiltották.
1984 és 1989 között a Mafilmben rendezőasszisztensi állást töltött be, közben Makk Károllyal Kozma című tragédiája forgatókönyvén dolgozott. Négy változatot is írtak belőle Boszorkányszombat címmel. A film soha nem készülhetett el, de dráma formájában Kaposvárott, majd Budapesten is bemutatták.
Kornis Mihály 1989 és 1991 között a Vígszínház dramaturgja volt, 1991 és 1996 között a Katona József Színházban, majd a Vígszínházban művészeti tanácsadó. 1990-től 2003-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, közben egy évig ösztöndíjjal Berlinben élt.
Arthur Schnitzler nyomán írott Körmagyar című bohózatában a magyar valóság kegyetlenül pontos és elragadóan mulatságos látképét adta. 2000-ben mutatták be A Kádár házaspár című darabját, a 2006-os Kádár János utolsó beszéde című műve a betegeskedő, lelkifurdalástól gyötört politikus 1989-ben elhangzott szavait próbálja értelmezni.
Publikál novellákat (Végre élsz), regényeket (Napkönyv), esszéket, kritikákat (A félelem dicsérete, A sóhajok hídja), sikert aratott a Vigasztalások könyve és a Lehetőségek könyve. Válogatott írásai, esszéi, blogjai tavaly jelentek meg Feliratok a fehér égen címmel.
Munkásságát egyebek között Déry Tibor- és József Attila-díjjal, Soros és Szép Ernő Életműdíjjal ismerték el, 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
Szerzők
-- MTI/PRAE --
MTI
További írások a rovatból
irodalom
Gerőcs Péter Szembenézni a tehetségtelenségünkkel kötetének bemutatója az Őszi Margón
irodalom
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
