Nátyi Róbert művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta, Bäck Manci fontos szerepet játszott a két világháború közötti Szeged kulturális életében. Munkássága azonban feledésbe merült, életműve újra felfedezésében hatalmas szerepet játszott Gömör Béla professzor, aki a hagyaték egy jelentős részének gondozója.

Bäck Manci a fotográfiával feltehetően 1910 és 1913 között Bécsben ismerkedett meg. Ekkor készítette első aktfotográfiáit, az avantgarde mozgásszínházi kezdeményezéseit megörökítő fotóit vagy lágy, lírai képeit balerinákról. Stílusa jelentősen eltért a kor polgári fotográfiájának beállított képeitől - közölte a szakember.

Szegedre visszatérve megélhetését a portréfotók biztosították, de ezekben is érvényesítette magas művészi nívóját. Ezekben az években olyan művészek kezdték pályájukat a Tisza-parti városban, mint Moholy-Nagy László vagy Gergely Sándor. A fotográfusnőnek mindkettőjükkel kiváló volt a kapcsolata, Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is Bäck Manci készítette - tudatta a művészettörténész.

A Reök-palota Bäck Manci életében is fontos szerepet töltött be, hiszen a szecessziós épület második emeletén lakott családja, és az 1930-as években itt rendezte be műtermét. A tárlaton több mint száz fotográfiát mutatnak be, az anyag legnagyobb része Gömör Béla gyűjteményéből származik és több képet kölcsönzött a Móra Ferenc Múzeum is.

A kiállításon a közönség láthat portrékat, úti fotókat és szegedi városképeket, a többi közt az egykori Palánk városrészt megörökítő sorozatot - mondta Nátyi Róbert, aki szerint a kiállítás legérdekesebb részét a táncosokról, mozdulatművészekről készített alkotások és a festői aktok jelentik.

A január végéig látható tárlatot különleges technikai megoldás teszi még izgalmasabbá: egy több mint 12 négyzetméteres ledfalon Bäck Manci fotóiból készített mozgóképet, kisfilmet vetítenek.