A modern magyar festészet legeredetibb és legvitatottabb festője Vándorkomédiások című festményének holléte évtizedek óta ismeretlen volt – közölte a galéria hétfőn az MTI-vel.

Aba-Novák Vilmos életművében az artistákat és cirkuszi komédiásokat bemutató tematika az 1930-as években vált uralkodóvá, a témának szentelt sorozat az alkotó legismertebb munkáit tartalmazza, ennek a sorozatnak egy újabb darabja került most elő. A festő temperamunkája csütörtöktől tekinthető meg a galéria aukciós kiállításán.

A galéria tárlatán az Aba-Novák-kép mellett Munkácsy Mihály életművéből az 1872-1873 folyamán készült Éjjeli csavargók I. című, jelenleg a Szépművészeti Múzeum Magyar Nemzeti Galériában található alkotás egyik fő alakja, a Csavargó is megtekinthető lesz. A tárlaton olyan neves magyar és európai, 19. és 20. századi művészek munkáit mutatják be, mint Mednyánszky László, Lotz Károly vagy Ligeti Antal. A tárlatot Zsolnay-kerámiák, porcelánok és üvegtárgyak, valamint a magyar kortárs művészek alkotásaiból álló válogatás egészíti ki.

A tájékoztató idézi Bodó János galériatulajdonost, aki Aba-Novák festményéről elmondta, hogy a cirkuszi sorozat jellemzően tarka színekkel, bravúros könnyedséggel, játékossággal és lehengerlő egyéniséggel ábrázolja a cirkuszi és artista világ alakjait, képein gyakran sajátos erotikával kiegészítve jelennek meg az alakok. A most előkerült kép fő alakjai, a két piros dresszes artistanő a festő korábbi munkáin is megjelenik.

A festmény készítésének időpontja az 1930-as évekre tehető, amelyet a művész életművében elhelyezett tematikai datálás és a kép hátoldalán olvasható pontos budapesti cím is alátámaszt. Az alkotást Molnos Péter az Aba-Novák Vilmosról írt monográfiájában Artisták címmel a lappangó képek között tartja számon, 1935-ös datálással – hangsúlyozta a galériatulajdonos.

Kép: Bodó Galéria honlapja