A „véleménybuborék” (vagy „filterbuborék”) az elmúlt évek egyik legdivatosabb kifejezése. A fogalmat az ún. digitális forradalom hatására átalakult kommunikációs gyakorlatok általános jellemzésére szokták használni: a közösségi médiában rendre olyan tartalmakkal lehet találkozni, amelyek saját (kulturális, ízlésbeli, világnézeti) preferenciákat tükröznek. A „véleménybuborék” kategóriájának sikere nem meglepő: az új jelenségek leírása új fogalmakat kíván. És szemlátomást nagyléptékű változásokról van szó. A kulturális iparágak működése, a társadalmi és politikai nyilvánosság megváltozott szerkezete, az egyéni és csoportidentitások ízlésbeli szerveződései egyaránt arra utalnak, hogy a digitális átállás nemcsak a kulturális termelés, hanem a fogyasztás területeit és mediális kiterjesztéseit is átalakították.

Szerző és olvasó, termelő és fogyasztó, fikció és valóság között egyre vékonyabb a határ; a szerepek mellett pedig az attitűdök is változnak, akár az irodalom, akár a zene, akár például a sorozatfogyasztás esetében. Kérdés azonban, hogy valóban minden ízében új jelenségekkel van-e dolgunk.

Meghívott előadók: Csigó Péter (BME), Fazekas Gergely (LFZE), Havasréti József (PTE), Kós Anna (MME), Mélyi József (MKE), Rákai Orsolya (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet), Vincze Hanna Orsolya (BBT)

Néhány kérdés, amelyre a konferencián választ keresnek:

• Hogyan rajzolhatjuk meg a kortárs magyar kulturális iparágak térképét?
• Miképpen befolyásolja a kulturális kánonok létrejöttét, formálódását és továbbélését a digitális forradalom, és a vele járó kommunikációtechnológai változások sorozata?
• Milyen fogalmi kapcsolat áll fenn az „értelmező közösség” vagy „ízlésközösség” és a „véleménybuborékok” között? (Például a Holmi kanonizációs törekvései vajon egy véleménybuborék fenntartására irányultak?)
• Hogyan alakítják a csoportszerveződéseket és a véleménybuborékokat a különféle ajánlórendszerek és algoritmusok (3T, luxemburgi rádió, Netflix, Spotify, stb.)?
• Milyen előzménye, hagyománya, történeti modellje van a véleménybuborékoknak?
• Mi a szerepük a közgyűjteményeknek a digitális átállás során és azt követően?

A konferenciára jelentkezni az előadások rövid, legfeljebb 2000 leütés terjedelmű magyar nyelvű összefoglalójával lehet. Az összefoglalókat anonimizált formában kell feltölteni erre az oldalra.

A jelentkezés határideje: 2018. december 1.

Programbizottság: Barna Emília (BME), Frazon Zsófia (Néprajzi Múzeum), Gács Anna (ELTE), Hammer Ferenc (ELTE), Kálmán C. György (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet), Keszeg Anna (DE), L. Varga Péter (ELTE), Szakadát István (BME), Tófalvy Tamás (BME), Wessely Anna (ELTE)

Szervezők: Hermann Veronika (ELTE), Hamp Gábor (BME), Bárány Tibor (BME)

Részletes leírás és a jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalók a konferencia honlapján találhatók.

Forrás: Kultúra a digitális forradalom idején