Koroknai Edit, a Modem igazgatója elmondta: az eredetileg Emmanuel Radnitzky néven Philadelphiában született portré- és divatfotóstól több mint 100 munka látható majd. Az alkotásokat a Marconi Alapítvány gyűjteményéből válogatták. A Modem nagyszabású kiállítása áttekintést nyújt a huszadik század fotográfiai nyelvezetét megújító művész fényképészeti munkásságáról, a kísérleti művektől a szürrealizmust idéző divatfotóiig. A tárlaton láthatóak lesznek a művész korai munkái, és a második világháború után készült alkotásai is, megismerheti a közönség önarcképeit és nőkről készített, sokszor humoros vagy épp groteszk portréit is. 

Man Rayt a modern fotográfia nyelvezetének egyik alakítójaként tartják számon, művei a későbbi generációknak mintát és kiindulópontot jelentettek. A dadaizmus és a szürrealizmus egyik meghatározó alakja, akit 1999-ben az ARTnews amerikai művészeti magazin a 20. század 25 legmeghatározóbb művésze közé sorolt. Művészetében a dadaizmus és az avantgárd festészet mellett pályájának korai szakaszától foglalkozott az akkor még újnak számító médium kísérleteivel és kifejezésmódjaival. Nevéhez kötődnek az úgynevezett Rayogrammok, egyedi hatású nyomatok, amelyek készítésekor beavatkozott magába a nagyítás folyamatába is. 

Az 1910-es években ismerte meg Marcel Duchamp-ot, akivel útnak indította a New York-i dadaista mozgalmat, majd néhány évvel később Párizsban csatlakozott a szürrealista csoporthoz. Man Ray korai képein már abból az időből felismerhetők a szürrealista jegyek, amikor az irányzat még csak kialakulóban volt, és  nem terjedt el széles körben. Mégsem nevezik tisztán szürrealista alkotónak, sokkal inkább úgy tartják, mindig arra törekedett, hogy mást és másként csináljon, mint kortársai. Neve szorosan összekapcsolódott az avantgárd törekvésekkel; a szürrealizmussal, a dadaizmussal, a kubizmussal, baráti köréhez pedig többek között olyan neves 20. századi művészek tartoztak, mint Pablo Picasso, Joan Miró, André Breton, vagy Paul Éloard. Technikáiban is folyamatosan kísérletezett, számos műfajt kipróbált, filmeket is készített, nevét leginkább mégis elsősorban fekete-fehér fotóiról ismerik. 

 A debreceni tárlaton látható majd a mára ikonikussá vált Ingres hegedűje (1924) mellett a világ legismertebb fotójaként számon tartott Fekete-fehér (1926), mindkét fénykép modellje Man Ray felesége, Kiki de Montparnasse volt. A Kísérlettől a művészetig: Man Ray fotográfiái című kiállítás kurátora Petrányi Zsolt művészettörténész, a tárlat február 24-ig lesz látható a Modemben.