A fővárosi védettségű Herrich-Kiss villa a 18. kerület egyik legidősebb épülete. Helyben az egyetlen olyan, nagy történeti értékkel bíró védett épület, amelyet teljes egészében a háború előtti állapotra állítanak vissza - emlékeztet az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által az MTI-hez szerdán eljuttatott közlemény.

A Tomory Lajos Múzeum új állandó kiállításának első üteme 2017 decemberében készült el az Emmi Kubinyi Ágoston programjának 4 millió forintos támogatásával. A program keretéből további 3 millió forinttal támogatott második fázisban a Kondor Béla Emlékszoba kiegészült a Kondorral szoros barátságot ápoló, szintén kerületi kötődésű Szécsi Margit-Nagy László házaspárhoz köthető anyaggal. A látványraktárt a múzeum légiforgalmi és játék (elsősorban mackó-) gyűjteményének anyagával bővítették.

A Kondor Béla Emlékszoba a kommüniké szerint a gyermekkorát Pestszentlőrincen töltő művész sokoldalúságát mutatja be: festői, grafikusi, költői és illusztrátori munkásságát is megidézi. Érdekes információkkal szolgál a kiállítótérben elhelyezett interaktív tábla, melynek segítségével Kondor Béla életéről és emlékezetéről tájékozódhat bővebben a látogató, illetve közelebbről megismerheti Nagy László és Szécsi Margit munkásságát. Az olvasósarokban multimédiás eszköz segítségével a művész zenei improvizációit és költeményeit hallgathatják meg a látogatók, a látványraktárban pedig a tematikus rendbe szedett raktári állományt ismerhetik meg, bepillantást nyerve a gyűjtemény sokszínűségébe.

Kondor Béla (1931-1972) festő, grafikus, költő Pestszentlőrincen, a Wlassics Gyula utca 36. szám alatt élt szüleivel és testvérével egészen 13 éves koráig. A modern magyar művészet háború utáni nemzedékének egyik meghatározó alkotója, aki a grafika és a festészet területén önálló stílust és egyéni szimbólumrendszert teremtett. Sokoldalú tehetsége a művészet számos területén megnyilvánult: több kötetnyi verset írt, kiválóan játszott orgonán és zongorán, fotózott, régi hangszereket készített.

Már az elemi iskolában kitűnt kézügyességével, kamaszként portrékat rajzolt, csendéleteket festett, verseket írt, és alig tízévesen működőképes repülőmodelleket épített. Ha tehette, házuk kéményének támaszkodva figyelte a II. világháborús légi bombázásokat, melyek a Ferihegyi repülőtér szomszédságában gyakoriak voltak. Ekkor bontakozott ki a repülés és a különféle szerkezetek iránti vonzalma, ami később változatos módon jelent meg műveiben. Festményein, önálló vagy illusztrációs grafikáin, utolsó éveiben készített fotósorozatain, illetve verseinek soraiban is felbukkannak az angyalok, szárnyas lények és más repüléssel kapcsolatos elemek - szól Kondor Béláról a közlemény.