A reneszánsz mesterhez köthető budapesti lovasszobor Leonardo da Vinci tíz rajzával, valamint az általa inspirált kortársa, Giovanni Francesco Rustici szobraival és antik művekkel együtt tekinthető meg a kiállításon. 

Leonardo da Vinci halálának jövőre esedékes 500. évfordulója alkalmából rendezett tárlatot Martin Clayton, a windsori Royal Collection grafikai osztályának vezetője nyitotta meg, aki elmondta: Leonardo rajzai lehetőséget adnak betekinteni a reneszánsz egyik legnagyobb géniuszának gondolatvilágába. 

Talán éppen Leonardo kései, szinte teljes egészében a windsori gyűjteményben őrzött rajzai segíthetnek felderíteni a budapesti Lovas eredetének ma is gyötrő kérdését - hangsúlyozta.

A megnyitón Guglielmo Picchi, az olasz külügyi és nemzetközi együttműködésért felelős minisztérium államtitkára kiemelte: számos Leonardo da Vincihez kapcsolódó történet és személy járult hozzá a magyar-olasz művészeti és kulturális kapcsolatok alakulásához, ezek közül egy a budapesti Lovas története.

Az olasz politikus felidézte: a kis bronzalkotást egy Rómában tanuló fiatal magyar szobrász, Ferenczy István vásárolta meg valamikor 1818 és 1825 között, majd az első világháború előestéjén került a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe. Ekkor kezdődtek azok a kutatások, amelyek alapján lehetségessé vált, hogy a szobrot a reneszánsz mesternek tulajdonítsák. 

Az újranyílt múzeum első időszaki kiállításnak helyszíne, a Michelangelo terem a felújítás előtt évtizedekig galériával kettéosztva irodaként működött, el volt zárva volt a közönség előtt - mondta Baán László, a múzeum főigazgatója.

Kiemelte azt is: a január 6-ig látogatható Leonardo da Vinci és a budapesti Lovas "nem egy kész dolgot mutat be, hanem egy kérdést", nagyon sokféle és innovatív módon megközelítve. 

A múzeum tájékoztatása szerint bár sok minden arra utal, hogy Leonardo szobrászként is dolgozott, egyetlen biztosan neki tulajdonítható szobrászati alkotást sem ismer az utókor. Az, hogy budapesti Lovas mindössze Leonardo hatásáról tanúskodik, vagy a mester eredeti alkotása, a mai napig élénk szakmai vita tárgya.

Fotó: Mónus Márton