Hihetetlen rekordot állított fel Haydn első egész estés komoly témájú operájával, az Armidával; négy év alatt nem kevesebb, mint ötvennégy alkalommal adták elő az Esterházy-udvarban. Haydn ekkor már több mint húsz éve dolgozott és élt a szűk Fertőd–Bécs–Eisenstadt háromszögben, mégis, lassan egész Európa ismerte a nevét. Az 1784-ben bemutatott Armida zenei világát már nem a rokokó könnyed gondtalansága, hanem az érett bécsi klasszika kontrasztgazdagsága jellemzi, nyitánya is ilyen nagyszerű muzsika. A tíz évvel korábban keletkezett 60. szimfónia még a 104 szimfónia között is különleges helyet foglal el: egy híres színtársulat látogatásának emlékét őrzi. 

Az Esterházy-udvarban a Molière-követő Jean-François Regnard A szórakozott című színdarabját adták elő, amihez Haydn írta a kísérőzenét, ez alkotja a szimfónia tételeit is. A nyitányt négy felvonásközi zene követi, a finálé pedig a zenetörténet egyik legmókásabb jelenetével lepi meg a hallgatót: az életvidám gyors muzsika közben a vonósok egyszerre csak elkezdenek hangolni. A két mű között felhangzó hegedűverseny azért érdekes, mert azon kevés kompozíciók egyike, amelyek Haydn Esterházy-szolgálata előttről maradtak fent – egy tehetséges pályakezdő fiatalember remek kompozíciója. Az est szólistája Falvay Attila hegedűművész, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertmestere. A szívet melengető, humorral és érzelemmel teli Haydn-muzsikát az Esterházy-kastély atmoszféráját idéző, gyönyörű historikus környezetben élvezhetjük.

Közreműködnek a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagjai
Vezényel: Hamar Zsolt

2018. október 25. csütörtök, 19:30 – Festetics Palota
Tükörtermi esték 1. 

Haydn:  
Armida – nyitány  
G-dúr hegedűverseny no. 2 Hob. VIIa:4
C-dúr szimfónia (Il distratto), Hob. 60

Következő hangverseny:

Zenemánia – Avagy minen, ami zene
Ifjúsági hangverseny I. 

Október 28., vasárnap, 11:00 és 15:00 óra 
Fesztivál Színház – Müpa 

Közreműködik: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Dinyés Dániel karmester

Grieg Peer Gynt szvit, op. 23

„Sorozatunkkal abba a – hallgatók által sosem látható – folyamatba próbálunk betekintést nyújtani, mi minden történik, történhet egy zeneszerzővel komponálás közben. Milyen hihetetlen mennyiségű lehetőség közül születik meg az az egy megoldás, amit később úgy azonosítunk be, hogy a “Fantasztikus szimfónia”. Hogyan válik több ceruza pont és vonal egy életünket végigkísérő dallammá, zeneművé. Kutakodunk a hangszerelés lenyűgöző és mindennél sokszínűbb világában, a hangszerkezelés és hangszín keverés utánozhatatlan tudományában. Megkeressük, mitől válhat élővé egy dallam és a kíséret miként lesz tűnél is pontosabb iránymutatója az érzéseknek és formáknak. Mindezt ráérősen, cseppet sem siettetve a zene bennünk való megszületését.” – mondta Dinnyés Dániel.

Henrik Ibsen 1867-ben fejezte be Peer Gynt című színpadi művét. Ő maga kérte fel 1874-ben Edvard Grieget, hogy komponáljon kísérőzenét a dráma ősbemutatójára, amelyre végül 1876-ban került sor. Grieg több mint húsz tételnyi zenét írt Henrik Ibsen drámájához. A kísérőzene tételeiből később két hangversenyszvitet is összeállított, melyek napjainkban is gyakran hallhatók koncertpódiumon. Olyan közismert tételei szerepelnek bennük, mint az Anitra tánca, Solvejg dala, vagy A hegyi király csarnokában. Grieg kísérőzenéje nem Ibsen drámájának modernségét ragadja meg, hanem inkább a vadregényes északi erdők misztikus lényekkel benépesített világát mutatja be. 1948-ban Harald Saeverud norvég zeneszerző új kísérőzenét komponált a Peer Gynthöz, Grieg zenéjét napjainkban inkább csak részleteiben – gyakran ironizálva – idézik a színmű előadásain.

A fotó illusztráció, forrás: pixabay