Magyarországon valójában még nem készült horrorfilm, ez lesz az első, kifejezetten horror műfajú produkció. A rendszerváltás előtt a horrorfilmeket üldözték itthon, "burzsoá műfajnak" tartották, és vitatott megítélése máig érzékelhető, holott ez ugyanolyan zsáner, akár a western, a krimi, a romantikus komédia és a többi. A horror világszerte népszerű műfaj, a moziban, DVD-n vagy sorozatokban, a fiatalok kifejezetten szeretik - emlékeztetett rá Bergendy Péter.

Mivel a horror jól eladható műfaj, Bergendy olyan magyar filmet akar forgatni, amelyet vetítenek az európai multiplex mozihálózatokban vagy akár Dél-Amerikában és az ázsiai országokban is. "Örülnék, ha a párizsi Champs Élysées-n is menne, legalább este tíztől" - jegyezte meg.

A Post Mortem klasszikus kísértetsztori, közvetlenül az első világháború után játszódik egy magyar faluban, ahova elvetődik Tomás, a post mortem-fotós, aki a halottakat fotózza az elhunyt családjának körében. Olyan világot élünk, amikor a háború és a spanyolnátha rengeteg áldozata miatt a kísértetek szinte ellepték a Földet, ebben a faluban pedig kifejezetten sok kísértet van. Tomás belecsöppen a megszállott falu életébe, megismer egy tíz év körüli kislányt, Annát, és együtt próbálnak valamit tenni a kísértetjárás ellen.

Az Állítsátok meg Terézanyut!, A vizsga és a november 4-én - az október 23-i ünnepkörhöz kapcsolódóan - a Duna tévében látható Trezor című film rendezője hat éve dolgozik a Post Mortem előkészítésén. "A horrornak, mint minden más filmes műfajnak, gyerekkoromtól nagy rajongója voltam, aztán pszichológusként végeztem a bölcsészkaron, és a diplomamunkám is a horrorfilmek szimbolikájáról és a horrorfilmek személyiség-lélektanáról született. Ez a műfaj a tudattalanról szól, s emiatt pszichológusként is közel állt hozzám" - mesélte.

A horror zsánere azért is vonzotta, mert azzal heves érzelmeket lehet kiváltani a közönségből, meg lehet mozgatni a nézőket, fel lehet kavarni a tudattalanjukat, és ez számára fontos, amikor filmet forgat.

A Post Mortem a Magyar Nemzeti Filmalap 600 millió forintos támogatásával készül a Supermodern Filmsúdió gyártásában, producere Lajos Tamás. A forgatókönyvet Zánkay Piros írta Bergendy és Hellebrandt Gábor, a film kreatív producerének alapötlete nyomán. Tomást Klem Viktor (A Viszkis, Veszettek), Annát pedig Hais Fruzsina játssza, a további szerepekben mások mellett Schell Judit, Anger Zsolt és Hámori Gabriella látható majd.

A forgatást 41 naposra tervezik, a felvételek november végén kezdődnek, és várhatóan február végén fejeződnek be. "A film döntő többségét a szentendrei skanzenben forgatjuk le, de lesz még több külső helyszín Budapest vonzáskörzetében, és stúdióban is dolgozunk majd. A víz alatti jelenetekhez külön nekünk építenek egy medencét a Soroksári úti filmstúdióban" - ismertette a forgatási helyszíneket a rendező. 

A Post Mortem nagyszabású produkció: látványában, trükkjeiben olyan dolgok történnek benne, mint egy A-kategóriás amerikai horrorfilmben, ugyanakkor a magyar stábnak csupán egy amerikai produkció költségvetésének töredéke áll a rendelkezésére. "Egy alacsony költségvetésű amerikai horrorfilm költségvetésének a feléből készül" - érzékeltette Bergendy, hozzáfűzve, hogy a forgatás után egy évet szánnak még az utómunkára, a vágásra és a trükkök elkészítésére, tehát nagyjából 2020 őszén kerülhet moziba a film.

Bergendy arról is beszélt, hogy szereti a történelmi témájú filmeket, alkotói szempontból izgalmasnak találja, hogy hitelesen meg tudjon teremteni egy letűnt világot. A Post Mortem hátterében felsejlik, hogy mit élt át az ország 1918 és 1920 között: "hangulatát tekintve a korszakot idézi, de a filmnek akkor is működnie kell, ha valaki semmit sem tud a korabeli Magyarországról".

"Bízom benne, hogy félelmetes lesz, az a cél. Széles közönségréteghez szólunk, de a magas elvárású horrorrajongó rétegnek is meg akarunk felelni" - hangsúlyozta a rendező.

Bergendy felidézte: az interneten találkozott először a post mortem-fotókkal. Alapvetően a viktoriánus korszak divatja volt Angliában, majd Amerikában, amikor még nagyon drágák voltak a fotók, és kivételes alkalom volt a fotózásra, hogy a halottat családja körében utoljára megörökítsék. "Magyarországon vagy Kelet-Európában ennek nem volt kultúrája, legalábbis nem tudok róla" - fűzte hozzá.

A rendező azt is elárulta, hogyha sikerül nemzetközi piacra lépni a filmmel, szívesen folytatná a történetet: az már a húszas években, a spiritiszta szeánszok kisvárosi világában játszódna. Mint fogalmazott: számos konkrét ötletük is van már, amelyeket fel tudnak használni a következő részben.