A szervezők tájékoztatása szerint az idei filmünnepen olyan vajdasági magyar alkotásokat vetítenek le, amelyek "születésükkor, első bemutatásukkor képesek voltak a kísérletezést kedvelő alkotóra, a közönségre és a szakmára hatni, megszólítani, egyik-másik esztétikai, formanyelvi vitát is generálni".

A közönség láthatja Tolnai Szabolcs 2012-es dokumentumfilmjét, a Hernyák és a magyar bor című alkotást, amely Hernyák László borász történetét mutatja be, aki a vajdasági Csantavérről indult, végül Etyeken ismerte meg a szőlőt és a bort, és azóta ez az élete. Szintén Tolnai Szabolcs rendezte a Burány és a magyar jazz című dokumentumfilmet, amely Burány "Pöcök" Béla vajdasági mentőorvos és szaxofonista életét, gondolatait és érzelmeit láttatja.

Levetítik Vicsek Károly Kubikusok című 1973-as dokumentumfilmjét, amely az első vajdasági magyar dokumentumfilm volt, valamint a rendező TRG-TÉR című filmetűdjét.

Siflis Zoltán Balázs Béla-díjas rendező három alkotását is megtekintheti a közönség a filmünnepen. Látható lesz a Portré+portré című filmetűd, a Körtánc című mozgóképvers és a Cím nélkül címet viselő experimentális kisjátékfilm.

Bicskei Zoltán a Magyarkanizsát körülvevő szikes pusztaságról készült alkotását, a Szikfilmet is láthatják a vajdaságiak október 12-én és 13-án. A költői kisfilm egy pusztában bolyongó fiú helykeresését láttatja az álom, a látomás és a valóság határán.

Ezeken felül Hoffmann Artúr Ügyvéd és Herbs című mozgóképverseit, valamint Kamera próba című kísérleti filmjét, Antal Szilárd Petőfi Sándor című kisjátékfilmetűdjét, illetve Bogács Mónika Tari János plébánosról készült portréfilmjét, az Egy falusi plébános élete című alkotását vetítik le a vajdasági magyar mozgókép napja alkalmából.

Október 13. a vajdasági magyar mozgókép napja annak emlékére, hogy Lifka Sándor 1910-ben ezen a napon nyitotta meg Szabadkán az első filmszínházat. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács 2005-ben hozott határozatot a helyi magyarság jeles napjairól, ezek között kapott helyet a mozgókép napja.