A 19. század végére kialakult modern ipari társadalom számos gondolkodóban azt az érzetet keltette, hogy az emberi civilizáció valójában pusztulóban van, ezért az emberiséget meg kell menteni. Az ekkor kibontakozó, életreformot hirdető mozgalmak a közös, civilizációkritikai kiindulópontból rendkívül sok irányba fejlődtek tovább: filozófiai és vallási reformelképzelések, természetjáró és sportmozgalmak, vegetarianizmus, nőmozgalom, továbbá öltözködési, lakhatási illetve párkapcsolati reformideák - idézte fel a tárlat pénteki sajtóbemutatóján Németh András tudományos kurátor.

Mint emlékeztetett, ezeknek a mozgalmaknak, iskoláknak, elképzeléseknek a jelentős része a művészetek különböző ágaira is hatással voltak; a képzőművészeten túl a kórusmozgalom, az építészet és urbanisztika, a mozdulatművészet, a kézműipari mozgalom vagy az irodalom mind sokat merített ezekből az ideákból.

A több mint egy évtizede zajló tudományos kutatáson alapuló kiállítás a kezdetektől az 1930-as évekig követi végig a közép-európai életreform-mozgalmakat.

A tárlat első terme bőséges bevezetést nyújt a kor szellemi irányzatainak kultúrtörténeti hátterébe, és felvázolja a vezető magyar művészek kapcsolati hálóját. Végigkövethetjük, hogy a különböző reformmozgalmak milyen módon igyekeztek visszavezetni a kor emberét a természethez közelebbi életmódhoz, mások mellett Fényes Adolf, Ziffer Sándor, Mednyánszky László és Koszta József festményein, korabeli plakátokon, fotókon és tárgyakon keresztül megismerve a nagyvárosoktól távoli művésztelepek, a természetjárók, a sportkedvelők, illetve a táplálkozási reformok világát.

Nem minden irányzat hagyta azonban el a városokat, amelyekben számos reformpedagógiai, társadalmi és ezeken alapuló művészeti mozgalom bontakozott ki, amint ezt tanúsítják például Iványi-Grünvald Béla, Aba Novák Vilmos, Ferenczy Noémi, Ámos Imre vagy Derkovits Gyula munkái is.

Az apszis nagyszabású installációja pedig az építészetet és várostervezést megreformálni kívánó irányzatokkal, mások mellett Rudolf Steiner és Maróti Géza munkásságával ismerteti meg a közönséget.

Kép: Műcsarnok hivatalos Facebook-oldala