film
2009. 04. 28.
Portréfilm készült Kádár Jánosról
Május 9-én mutatják be a Kádár című filmet Cirkó József producer és Muszatics Péter rendező gondozásában; az egykori pártfőtitkár halálának huszadik évfordulóján készült mozi az MTI fotótárából és a Magyar Televízió archívumából válogatott korabeli híradófelvételeket, sajtófotókat - tájékoztatta az MTI-t hétfőn a gyártó Pelagi Film produkciós iroda.
Mint írták, "a Kádár-korszakról még ma sem él tiszta kép sokakban", az 1989. július 6-án meghalt "Kádár János árnyéka – kimondva-kimondatlanul, pro vagy kontra – húsz év múltán is meghatározza a hazai politikai és közgondolkodást". A "kádárizmus", mint ezt számos tanulmány, irodalmi mű, film mutatja, komoly viták tárgya, "feldolgozatlan és fájó emlék a magyar társadalom számára" - folytatták.
Közlésük szerint a film nem vállalkozik az egész ellentmondásos korszak ábrázolására, a rendkívül összetett problémakör egy részét: Kádárt, a politikust mutatja be.
A közlemény kitér arra, hogy húsz évvel a rendszerváltás után számos adat, hazai és moszkvai levéltári dokumentum alapján viszonylag pontosan rekonstruálni lehet Kádár János politikai pályafutását. Muszatics Péter és Buslig Eszter dramaturg több hónapos kutatómunkát végzett a forgatás előtt, Pók Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főigazgató-helyettesével, a film szakértőjével pedig kijelölték az interjúalanyok körét.
Az MTI és az MTV anyagai mellett felhasználtak képeket Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió volt elnöke fiának magángyűjteményéből is.
A film a legfrissebb történelmi kutatási eredményeken alapulva közérthető és objektív képet kíván nyújtani Kádár politikai pályafutásáról.
Hetven percben, kronológiai sorrendben mutatják be az életutat, narrátort nem alkalmaztak. A megszólaló interjúalanyok elbeszélése nyomán és Kádár híres utolsó beszédének elemeiből, fotókból illetve tv-felvételekből áll össze az ellentmondásos életút.
Az interjúalanyok között szerepel Kádár János egykori munkatársa, Berecz János, a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának korábbi magyar referense, Valerij Muszatov, aki számos alkalommal fordított is Kádárnak és a kétkötetes Kádár-életrajz szerzője, Huszár Tibor.
Megszólal a filmben Valuch Tibor, az 1956-os Intézet fiatal történésze, a Hétköznapi élet Kádár János korában című kötet írója, M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora, Takács Ferenc irodalomtörténész, Miszlivetz Ferenc szociológus, A kádári megtorlás rendszere című könyv szerzője, Zinner Tibor jogtörténész, valamint a film történész szakértője, Pók Attila.
Közlésük szerint a film nem vállalkozik az egész ellentmondásos korszak ábrázolására, a rendkívül összetett problémakör egy részét: Kádárt, a politikust mutatja be.
A közlemény kitér arra, hogy húsz évvel a rendszerváltás után számos adat, hazai és moszkvai levéltári dokumentum alapján viszonylag pontosan rekonstruálni lehet Kádár János politikai pályafutását. Muszatics Péter és Buslig Eszter dramaturg több hónapos kutatómunkát végzett a forgatás előtt, Pók Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főigazgató-helyettesével, a film szakértőjével pedig kijelölték az interjúalanyok körét.
Az MTI és az MTV anyagai mellett felhasználtak képeket Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió volt elnöke fiának magángyűjteményéből is.
A film a legfrissebb történelmi kutatási eredményeken alapulva közérthető és objektív képet kíván nyújtani Kádár politikai pályafutásáról.
Hetven percben, kronológiai sorrendben mutatják be az életutat, narrátort nem alkalmaztak. A megszólaló interjúalanyok elbeszélése nyomán és Kádár híres utolsó beszédének elemeiből, fotókból illetve tv-felvételekből áll össze az ellentmondásos életút.
Az interjúalanyok között szerepel Kádár János egykori munkatársa, Berecz János, a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának korábbi magyar referense, Valerij Muszatov, aki számos alkalommal fordított is Kádárnak és a kétkötetes Kádár-életrajz szerzője, Huszár Tibor.
Megszólal a filmben Valuch Tibor, az 1956-os Intézet fiatal történésze, a Hétköznapi élet Kádár János korában című kötet írója, M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora, Takács Ferenc irodalomtörténész, Miszlivetz Ferenc szociológus, A kádári megtorlás rendszere című könyv szerzője, Zinner Tibor jogtörténész, valamint a film történész szakértője, Pók Attila.
További írások a rovatból
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Más művészeti ágakról
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról