irodalom
2009. 04. 26.
Könyvfesztivál - Európai elsőkönyvesek találkozója
Szabadúszás vagy munkavállalás, önéletrajzi ihletettség vagy a nyelvközpontú irodalom - a többi között erről vitáztak a meghívott írók az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szombat délután a Millenárison.
Európa legtehetségesebb fiatal prózaírói közül találkoztak tizennyolcan a kilencedik alkalommal megtartott Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. A különböző országokból érkezett szerzőket Gács Anna író, kritikus faggatta, majd Békés Pál író vette kezébe a mikrofont.
Mint a csaknem három és fél órás pódiumbeszélgetésből kiderült, az elsőkötetes szerzők többsége az irodalom személyes jellegét tartja fontosnak, de egyáltalán nem hiszi, hogy az írásnak vallomásnak, önéletrajznak kellene lennie.
A Romániából érkezett, 1975-ben született Adela Greceanu - akinek már három verseskötete megjelent ugyan, de prózaíróként 2008-ban debütált A piros zoknis menyasszony című regényével - például úgy vélte, minden műve közvetetten önmagáról szól, mégsem lehet azokat önéletrajzinak nevezni. Hasonlóan vélekedett az osztrák Reinhard Kaiser-Mühlecker, aki T. S. Eliotot idézve arról vallott, hogy az író a mű írása során alakítja ki személyiségét, és nem fordítva. Büszkén vállalta viszont Amit tudnod kell című, merész, a pornográfia határát súroló regényének önéletrajzi jellegét a dán Janni Olesen, aki elmondta: "magamról írok, és ezt nem szégyellem. Könyvemet ennek ellenére nem kinyilatkozatásnak szántam. Inkább terápiához hasonlítanám, igyekeztem az életemet minél jobban eltávolítani magamtól, hogy kívülállóként jobban megérthessem annak mozgatórugóit".
Beck utolsó nyara című könyvével volt jelen a fesztiválon az 1984-ben született, német Benedict Wells, aki egyedül képviselte a cselekményközpontú irodalmat a társaságban. Elmondta, számára másodlagos az esztétika, ő elsősorban hatni akar az olvasóira, megríkatni vagy megnevettetni.
Az előtanulmányok fontosságáról szólt Rachida Lamrabet; az 1970-ben Marokkóban született, 3 éves kora óta Belgiumban élő írónő tavaly adta közre első könyvét, a Nők Földjét, amellyel számos díjat is nyert.
Elmondta, jelenleg jogászként dolgozik, és a kisebbségek jogaival, illetve az őket érő diszkriminációval foglalkozik. Történeteit is a munkájából meríti. Könyve több különálló elbeszélést tartalmaz, és azt kutatja, mi veszi rá a fiatalokat, hogy szülőföldjüket elhagyva idegen országban kezdjenek új életet.
A szabadúszás nehézségeiről mesélt a szlovák Inge Hrubaniová, akinek első regénye, A szerelemhez a gyomron át visz az út, számos díjat elnyert 2007-ben. A popkultúra kutatója, a horvát Masa Kolanovic - akinek 2008-ban jelent meg a horvát függetlenségi háború hatásait feltáró, A slobostinai Barbie című regénye -, illetve a lett Inga Zolude viszont arról beszéltek, hogy érdekes módon minél elfoglaltabbak, annál több időt tudnak az írásra szánni. Zoludénak 2008-ban jelent meg Meleg föld című első regénye, amely egy merész történet két testvér szerelméről. Benedict Wells viszont épp az írásért hagyta ott állását, mint kiderült egy televíziós showműsorban volt műsorvezető.
Magyarországot az irodalmi Junior Prima Díjjal tavaly kitüntetett Vincze Ferenc képviselte a rendezvényen, akinek A macska szeme című novelláskötete 2007-ben jelent meg a Napkút Kiadónál.
Mint a csaknem három és fél órás pódiumbeszélgetésből kiderült, az elsőkötetes szerzők többsége az irodalom személyes jellegét tartja fontosnak, de egyáltalán nem hiszi, hogy az írásnak vallomásnak, önéletrajznak kellene lennie.
A Romániából érkezett, 1975-ben született Adela Greceanu - akinek már három verseskötete megjelent ugyan, de prózaíróként 2008-ban debütált A piros zoknis menyasszony című regényével - például úgy vélte, minden műve közvetetten önmagáról szól, mégsem lehet azokat önéletrajzinak nevezni. Hasonlóan vélekedett az osztrák Reinhard Kaiser-Mühlecker, aki T. S. Eliotot idézve arról vallott, hogy az író a mű írása során alakítja ki személyiségét, és nem fordítva. Büszkén vállalta viszont Amit tudnod kell című, merész, a pornográfia határát súroló regényének önéletrajzi jellegét a dán Janni Olesen, aki elmondta: "magamról írok, és ezt nem szégyellem. Könyvemet ennek ellenére nem kinyilatkozatásnak szántam. Inkább terápiához hasonlítanám, igyekeztem az életemet minél jobban eltávolítani magamtól, hogy kívülállóként jobban megérthessem annak mozgatórugóit".
Beck utolsó nyara című könyvével volt jelen a fesztiválon az 1984-ben született, német Benedict Wells, aki egyedül képviselte a cselekményközpontú irodalmat a társaságban. Elmondta, számára másodlagos az esztétika, ő elsősorban hatni akar az olvasóira, megríkatni vagy megnevettetni.
Az előtanulmányok fontosságáról szólt Rachida Lamrabet; az 1970-ben Marokkóban született, 3 éves kora óta Belgiumban élő írónő tavaly adta közre első könyvét, a Nők Földjét, amellyel számos díjat is nyert.
Elmondta, jelenleg jogászként dolgozik, és a kisebbségek jogaival, illetve az őket érő diszkriminációval foglalkozik. Történeteit is a munkájából meríti. Könyve több különálló elbeszélést tartalmaz, és azt kutatja, mi veszi rá a fiatalokat, hogy szülőföldjüket elhagyva idegen országban kezdjenek új életet.
A szabadúszás nehézségeiről mesélt a szlovák Inge Hrubaniová, akinek első regénye, A szerelemhez a gyomron át visz az út, számos díjat elnyert 2007-ben. A popkultúra kutatója, a horvát Masa Kolanovic - akinek 2008-ban jelent meg a horvát függetlenségi háború hatásait feltáró, A slobostinai Barbie című regénye -, illetve a lett Inga Zolude viszont arról beszéltek, hogy érdekes módon minél elfoglaltabbak, annál több időt tudnak az írásra szánni. Zoludénak 2008-ban jelent meg Meleg föld című első regénye, amely egy merész történet két testvér szerelméről. Benedict Wells viszont épp az írásért hagyta ott állását, mint kiderült egy televíziós showműsorban volt műsorvezető.
Magyarországot az irodalmi Junior Prima Díjjal tavaly kitüntetett Vincze Ferenc képviselte a rendezvényen, akinek A macska szeme című novelláskötete 2007-ben jelent meg a Napkút Kiadónál.
További írások a rovatból
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Gerőcs Péter Szembenézni a tehetségtelenségünkkel kötetének bemutatója az Őszi Margón
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon