Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM)szakállamtitkára a programokról tartott pénteki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a emlékév megrendezésére 250 millió forintot ad a tárca, amelyből 100 millió forintot a különféle pályázatokra különítettek el. A programok megrendezésére a Nemzeti Emlékezet Program keretében kerül sor, a magyar nyelv éve 2009 rendezvényeinek koordinációjában a Balassi Intézet volt az OKM segítségére.

Az államtitkár a Kazinczy-túrát és a Nyelvet öltünk! címet viselő programot emelte ki. Előbbi keretében a középiskolás diákok számára szerveznek túrát, amely a Kazinczy-emlékhelyeket és a nyelvújító életének fontosabb állomásait érinti. A "Nyelvet öltünk!" program során pedig egy busz indul útjára, amely hat hónapig járja az országot, de eljut a határon túlra is, és a Petőfi Irodalmi Múzeum által készített kiállítást mutatja be. A busz a múzeumok éjszakáján indul útnak. A tervek szerint a busz eljut a kistelepülésekre is.

Lauter Éva, a Balassi Intézet főigazgatója a rendezvényeket ismertetve elmondta: nyílt pályázatokat hirdetnek tudományos konferenciák, előadások, könyvek, elektronikus kiadványok, folyóiratok megjelentetésére; a keret 30 millió forint. Tanulmányi versenyek, amatőr és diák színházi és egyéb előadások megrendezésére szól a másik pályázat, amelyre 50 millió forint a rendelkezésre álló keret. A harmadik lehetőség pedig egy meghívásos pályázat, ahol új színházi darabok színpadra állításához nyerhető összesen 20 millió forint. Itt műfaji megkötés nincs, de a pályázaton kortárs magyar író, dramaturg és független színházi társulatok együttműködésével létrejött produkciókkal lehet indulni.

A tudományos konferenciák sorából - ismertette a főigazgató - kiemelkedik a Debrecenben október 15. és 17. között rendezendő Kazinczy és kora elnevezésű.

Lauter Éva beszámolt még arról, hogy a Petőfi Irodalmi Múzuemban május 27-én nyílik a Kazinczy és a művészetek című kiállítás, ahol eredeti Kazinczy-kéziratokat és rajzokat láthat a nagyközönség, de kiállítják többek között a költő leveleit, visszaemlékezéseit, útirajzait, tanulmányait is.

Az Olvasó liget elnevezésű programmal a szervezők célja az, hogy ne az embereket "vigyék" a könyvtárba, hanem a könyvet az emberekhez, így könyvtárak települnek ligetekbe, kávéházakba, szabadtéri helyekre.
Lauter Éva bízik abban, hogy a meghirdetett eseményekkel és rendezvényekkel méltó módon megemlékezhetnek a magyar nyelvről és irodalomról, méltóképp ünnepelhetik a nyelvújító Kazinczy Ferencet.
A pályázatokról és programokról a www.magyarnyelveve.hu, a www.bbi.hu, valamint a www.okm.gov.hu honlapokon kaphatnak bővebb felvilágosítást az érdeklődők.

Kazinczy Ferenc 1759-ben született a ma Romániához tartozó Érsemjénben. 1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt egyik megindítója volt a kassai Magyar Museumnak, az első magyar irodalmi folyóiratnak. Mivel részt vett a jakobinus mozgalomban, 1795-ben halálra ítélték, amelyet később várfogságra változtattak.

1801-ben szabadult, 1806-tól Széphalomról irányította a magyar irodalmi életet, a kor szinte minden vitájában részt vett, s a magyar felvilágosodás és a nyelvújítási küzdelem legnagyobb
hatású személyisége lett. Költeményei közül dalai és ódái maradandók; ő honosította meg a szonettet mint műfajt.

A magyar színészet támogatására sokat fordított a klasszikusoktól, Shakespeare-től, Lessingtől, Moliere-től. Az Orthológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című híres és értékes nyelvújítási értekezése mellett legjobb műve a Pályám emlékezete című önéletrajza. Levelezését a Magyar Tudományos Akadémia 23 kötetben adta ki. 1831-ben, a nagy kolerajárvány következtében hunyt el.