Az ügy előzményeiről itt írtunk többet. 

Az MTI tudósítása szerint az irodalmi Nobel-díj odaítélését 2019-re halasztják, amikor egyidejűleg két díjat adnak át. A halasztást a díjat odaítélő Svéd Akadémia és a Nobel-díjakat alapító és finanszírozó Nobel Alapítvány jelentette be péntek reggel arra hivatkozva, hogy megrendült a közbizalom a szexuális zaklatási és összeférhetetlenségi botrányba keveredett testület iránt, amelynek munkáját a tagok jó része bojkottálja. A döntést a Svéd Akadémia hozta csütörtök esti ülésén, és a közlemények szerint azt támogatja a Nobel Alapítvány is. 

A közlemények hangsúlyozzák, az 1901 óta odaítélt díj történetében már többször is előfordult, hogy nem ítélték oda a díjat, legutóbb 1943-ban, a második világháború forrpontján, azt megelőzően pedig hatszor: 1942-ben, 1941-ben, 1940-ben, 1935-ben, 1918-ban és 1914-ben. A hétből öt alkalommal a rákövetkező évben hirdettek győztest.

A Nobel Alapítvány szerint mindazonáltal a döntés jelzi a helyzet súlyosságát. A Svéd Akadémia válsága hátrányosan befolyásolta a Nobel-díjat, és a halasztásról hozott döntés "segíteni fogja megőrizni hosszú távon a Nobel-díj reputációját". A halasztás semmilyen módon nem érinti a többi kategóriában odaítélt Nobel-díjat - közölte az alapítvány, kifejezve elvárását, hogy "a Svéd Akadémia most minden erőfeszítését arra fordítja, hogy helyreállítsa díjat odaítélő testületként élvezett hitelességét". Az alapítvány nagyobb nyitottságot is elvár a jövőben a 18-tagú testülettől. 

A Svéd Akadémia azzal indokolta a döntést, hogy nagyon lecsökkent az aktív tagok száma, és megrendült a nyilvánosság bizalma a testület iránt. A 2018-as díjazott kiválasztásával kapcsolatos munka már előrehaladott stádiumban van, és a szokott módon folytatódik az elkövetkező hónapokban is, de új díjazott megnevezéséhez az akadémiának szüksége van időre, hogy visszanyerje integritását, újra bevonja a munkába tevékenységüket felfüggesztő tagjait, és visszanyerje a munkája iránti bizalmat - közölte Anders Olsson, ideiglenes állandó titkár (vezető).     

Az 1786 óta működő Svéd Akadémiát nemrégiben alapjaiban rázta meg, hogy Katarina Frostenson költőt, a 18 tagú testület egyik tagját és francia férjét, Jean-Claude Arnault-t súlyos vádak érték. A fotós férjet azzal vádolják, hogy számos nőt molesztált, továbbá köze van a Nobel-díjasok nevének idő előtti kiszivárogtatásához, a költőnő pedig eltitkolta, hogy érdekeltsége van egy feladatával összeegyeztethetetlen vállalkozásban. Arnault tagadja a szexuális zaklatással és a szivárogtatással kapcsolatos vádakat. 

A botrányok nyomán különböző okokból az akadémia hat tagja jelentette be, hogy visszavonul a testület munkájától: április 6-án a Katarina Frostenson kizárását követelő Klas Östergren, Kjell Espmark és Peter Englund, hat napra rá az őt ért bírálatok nyomán ugyanígy döntött Sara Danius is, aki az első nő volt az akadémia élén. Ugyanaznap bejelentette távolmaradását a botrány középpontjában álló Katarina Frostenson, végül Sara Stridsberg április 28-án. 

Az intézmény jelenlegi tagjai közül ketten már régebb óta inaktívak. Kerstin Ekman 1989 óta, amikor is azzal kapcsolatban alakult ki vita a testületben, hogy kell-e reagálniuk a Salman Rushdie indiai-brit író ellen a Sátáni versek című műve és az iszlám megsértése miatt kiadott fatvára (vallási rendeletre), amelyet az iráni forradalom vezetője, Khomeini ajatollah bocsátott ki. Lotta Lotass pedig 2015-ben jelentette be, hogy nem vesz részt többé az üléseken, mert úgy érzi, nincs meg az ehhez szükséges társadalmi kötődése. 

Az újabb távolmaradásokkal tízre szűkült a munkában aktívan résztvevők száma, noha a szabályok 12 tag jelenlétét írják elő az üléseken. A Svéd Akadémiában a tagság mindeddig életre szóló volt, XVI. Károly Gusztáv svéd király, az intézmény patrónusa azonban szerdán módosításokat hagyott jóvá az akadémia statútumában. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a tagok írásban lemondhassanak és elhagyhassák a testületet. Azokat a tagokat pedig, akik két évig nem vesznek részt a testület munkájában, lemondottként kezelik.

Hónapokon át tartó előkészületek és munka után a Svéd Akadémia rendszerint október első felében jelenti be az irodalmi Nobel-díj nyertesét. Az utóbbi években többször is felmerült a gyanú, hogy kiszivárgott a nyertes neve, például Patrick Modiano francia író esetében 2014-ben.