A portré fogalmát boncolgatva Passuth Krisztina A festészet műhelyében című könyvében arról beszél, hogy nem szükségképpen portré az a festmény, amely csak egy alakot ábrázol. Azt mondja, hogy attól válhat mégis azzá, hogy a szemlélő figyelem csak reá terelődik. Így az ilyen típusú műalkotásban az egyéniségnek nagyobb a jelentősége, mint más festmények esetében. 

Bár az a festmény, amelyen csak egy alak látható, nem feltétlenül portré, mégis, valahogyan közel áll ahhoz. A festő nem mindig meghatározott, létező személyiséget fest meg a vásznon, hanem esetleg valamilyen típust ábrázol, azaz több ember közös jellemvonását emeli ki és sűríti egyetlen elképzelt figurába. Ez a nem létező alak viszont számtalan ember valóságos, létező vonását egyesíti magában.

A reprezentatív tárlat keretében 49 művész 73 alkotását lehet megtekinteni. Derkovits Gyula, Fényes Adolf, Egry József, Gábor Jenő, Gulácsy Lajos, Kmetty János, Rippl-Rónai József, Szőnyi István csak néhány jól ismert név azon 20. századi alkotók sorában, akiknek munkái bekerültek a válogatásba. A képek több vidéki múzeumból és magángyűjteményekből érkeztek a Ráday utcai kiállítótérbe.

„...a maga képmására” – Portré a 20. század magyar képzőművészetéből

Megtekinthető 2018. február 28. és április 14. között a Bibliamúzeum kiállítótermében.

(1092 Budapest, Ráday utca 28.)