Mit jelent a védelmi idő?
A szellemi tulajdonjogok sajátossága, hogy – a fizikai tulajdontól eltérően – csak bizonyos ideig nyújtanak oltalmat a szerzőknek, feltalálóknak, jogtulajdonosoknak. A szerzői jog az Európai Unió államaiban mindenütt a szerző életében és halála után 70 évig védi a műveket. Ebben az időben csak a szerző vagy örököse engedélyével lehet nyilvánosan felhasználni a verseket, regényeket, zeneműveket, fotóművészeti vagy képzőművészeti alkotásokat.

A védelmi idő elsősorban azért ilyen hosszú, hogy a szerző házastársa, gyermekei, unokái számára hagyatékot jelenthessenek az alkotások. Az ezekből készült feldolgozások, átdolgozások azonban továbbra is mindaddig jogi oltalom alatt állnak, amíg az ezeket készítő szerzők halálától nem telik el a hetven év.

Magyar alkotók, akiknek a művei januártól közkincsbe kerülnek

Czóbel Minka a századfordulós magyar líra és szimbolizmus egyik első képviselője. Elsők közt alkalmazta itthon a szabadvers műfaját és tudatosan használta a francia dekadensek stílusát is, így a Nyugat című folyóirat és Ady Endre egyik legfontosabb előzményeként tartják számon. Anyanyelvi szinten beszélt angolul, németül és franciául, költői munkássága mellett műfordítói életműve is említésre méltó. Ő fordította először itthon magyarra a szimbolista Verlaine verseit, magyarról németre ültette át Az ember tragédiáját, illetve angol nyelven jelentette meg Petőfi több költeményét is, mely fordítások most szintén kikerülnek a védettség alól.

Orczy Emma, magyar származású bárónő családjával Angliába emigrált és ott vívott ki népszerűséget. Több detektívkötet megírása után 1905-publikálták A Vörös Pimpernel című kalandregényét, mely egy saját maga által fogalmazott, 1903-as nagysikerű színpadi darab átírása. A mű népszerűségét mi sem jelzi jobban, hogy 1995-ben az USA-ban CD-re rögzítették a világirodalom kétezer olyan műalkotását, amelyet mindenkinek „ismernie kell”, és egyetlen magyar vonatkozású műként ez az alkotás került közéjük. Ezek után tizennégy egyéb nyelvre fordították le, majd több tucat mozi- és TV-film készült belőle. A mű fontos inspirációul szolgált a későbbi kalandtörténetek alkotásakor, így például Johnston McCulley Zorro nevű karakterének megteremtésekor is jelentős szerepet játszott.

Továbbá: Tábori Piroska, író, költő, műfordító, Rudnóy Teréz, író, Takách Béla, festő, építész, Vágó József, építész.

Robin Hood és Dr. Dolittle megalkotói is hetven éve hunytak el

Evelyn Charles Vivian – eredeti nevén Charles Henry Cannell – lapszerkesztőként és novellistaként vált ismertté Angliában. Leginkább fantáziatörténeteivel szerzett népszerűséget és főleg a felnőtt korosztálynak publikált, de valós ismertséget a fiatalabb korosztálynak szánt Robin Hood legenda lejegyzésével vívott ki magának.

Hugh Lofting állatok iránti gyermekkori rajongásból nőtte ki magát az angol író Dr. Dolittle című sorozata. A könyvek főhőse az állatok nyelvének elsajátításával igyekezett segíteni a bajbajutott egyedeken, mely történet aztán megfilmesítése révén vált világhírűvé.

További külföldi szerzők:
Arthur Machen, újságíró, novellista
Duncan Campbell Scott, író és költő
Hans Fallada, novellista
Tristan Bernard, drámaíró és novellista
Charles-Ferdinand Ramuz, író
C. Louis Leipoldt, költő
Wolfgang Borchert, író, költő
Luigi Russolo, zeneszerző, polihisztor
Pierre Bonnard, festő
Victor Horta, építész-tervező

***

AZ ARTISJUSRÓL
Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal - nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.