A késő római ötvösművészet legjelentősebb ismert leletegyüttesét bemutató vándorkiállítás tízezredik látogatóját Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója és Balaicz Zoltán, a város polgármestere fogadta. Horváth József feleségével, két kisgyermekével és még három rokonukkal együtt érkezett a Zalaegerszeghez közeli Bakról, amikor meglepetésükre külön ajándékban részesültek. A múzeum igazgatójától történelmi könyveket és a Magyar Nemzeti Múzeum bérletét kapta család, a polgármester pedig a város első írásos említésének 750 éves évfordulójára készült kiadvánnyal ajándékozta meg a szerencsés látogatókat.

Kaján Imre elmondta: a Göcseji Múzeum épülete évente tízezer látogatót fogad, amelyet most alig több mint tíz nap alatt megdupláztak. Utoljára hasonlóan nagy érdeklődést kiváltó időszaki kiállítás csaknem másfél évtizede volt, akkor a tatárjárásról rendezett tárlatot összesen 7500-an látták.

A Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincseket bemutató vándorkiállítása december 17-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, így a hátralévő bő egy hétben várhatóan még további hét-nyolcezren tekintik meg a felbecsülhetetlen értékű kincseket, kiegészítve a Zala megyében Fenékpusztán és Zalalövőn előkerült római kori tárgyakkal.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó lelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa - feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve - a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza.