Nemcsak zenei utazásra indult januárban Béres Attila. A Budapesti Operettszínház Súgó Raktárszínházában rendezte meg Parti Nagy Lajos-Darvas Ferenc huszerettjét, az Ibusárt, majd a premiert követően nem sokkal repülőre ült, hogy Jekatyerinburgba utazzon. Az itteni Sverdlovsk Zenés Színházban állította színpadra Lehár Ferenc Cigányszerelem című nagyoperettjét.

Amikor Szibériából a felkérés érkezett – a teátrum hosszú ideje koprodukciós partnere a Budapesti Operettszínháznak – a főrendező még nem tudta, hogy nyáron, a Szegedi Szabadtéri Játékokon is ő álmodhatja színpadra ezt a szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetet.

„Hatalmas előny, hogy rendezésemben Jekatyerinburgban is bemutatásra került a Cigányszerelem. A 2 hónapos próbaidőszak alatt sok mindent ki tudtam próbálni, s a tapasztaltakat majd kamatoztatni tudom nyáron, Szegeden, illetve akkor is, amikor a produkció – előreláthatólag a 2010/2011-es évadban – a Nagymező utcába is eljut” – mondja a főrendező. Hozzátette, az orosz színészek rendkívül mély átéléssel tudták megjeleníteni e kiteljesedni nem tudó, ösztönök által vezérelt szerelem történetét.

„Lehár egy realista lélektani drámát fogalmazott meg operett-eszközökkel. Az orosz művészek nagyon élvezték, hogy közösen kotorásztunk az emberi lélek legmélyebb bugyraiban. Jól vették az instrukciókat, s mindemellett fantasztikusan énekeltek! Azt hiszem, a Budapesti Operettszínház után a Sverdlovsk a második legideálisabb helyszín nekem, mint rendezőnek…” Nem csoda hát, ha a március 18-ai premieren a közönség álló tapssal ünnepelte az előadást, ami a helyiek szerint igencsak ritkaság errefelé. A nézők értékelték ezt a „csehovos, gorkijos, gogolos operett-produkciót”, mellyel Béres Attilának régi vágya vált valóra.

Érdekesség egyébként, hogy egy másik oroszországi rendezés sikere hozta a következő felkérést a rendezőnek. A San Francisco Lyric Opera kereste meg a művészt, állítsa színpadra Verdi Rigolettóját, melynek premierje április 17-én lesz a „legeurópaibb amerikai városban”, a Cowell Theaterben. A társulat művészeti vezetője, s az opera dirigense, Barnaby Palmer már régóta figyelemmel kísérte a Budapesti Operettszínház főrendezőjének munkáját, ám akkor döntötte el, hogy felkéri őt, amikor szentpétervári Lili bárónőjét jelölték a legjobb operett/musical produkció kategóriában a legnagyobb orosz színházi fesztiválon, illetve Illésházy Krisztina megformálásáért Valentina Kosobutskaya át is vehette az Arany Maszk elismerést. A Rigolettót ajánlotta neki, amit Béres Attila el is fogadott.

A kora harmincas évek nagy gazdasági válságával sújtott Chicagójába képzelte a történetet, amit a San Francisco Lyric Opera vezetése örömmel vett. A díszlet- és jelmeztervezés, valamint a szereplőválogatás is igazi, XXI. századi módon, az internet segítségével közösen zajlott. „Nagyon profi csapattal van dolgom. A színpadkép megálmodója, a francia származású Jean-Francois Revon, illetve a divattervezőként is sikeres Meghan Muser már a Skype-on is remek alkotótársnak bizonyult, nem beszélve Barnaby Palmerről. Igaz, kemény elvárásaik is voltak: a háromhetes próbaidőszak minden napjának minden órájára lebontva kellett munkatervet adnom.”

Béres Attila hozzátette, soha nem tartott még rendezéstől annyira, mint a Rigolettótól, hovatovább kétségtelenül most állít először színpadra operát. „Szigorúbban, kötöttebben kell gondolkozni. A zene diktál, mindent ennek kell alávetni!”

Májusban aztán Szentpéterváron picit egyszerűbb dolga lesz. Nemcsak azért, mert könnyedebb műfajról van szó, hanem azért is, mert Offenbach Párizsi élet című erotikus operettjét egyszer már megrendezte a Nagymező utcában. Gyakorlatilag ez a produkció érkezik most a Néva partjára, a Zenés Komédia Színházba Túri Erzsébet díszleteivel, Füzér Anni jelmezeivel és Lőcsei Jenő koreográfiájával. „Segít, hogy egyszer már színpadra vihettem ezt az operettet. Most persze változtatunk majd rajta, meg is húztuk, s persze tanultam azokból a hibákból, amiket az Operettszínházban elkövettem. Kétszer nem lépek ugyanabba a folyóba…” – mondja Béres Attila, aki május 20-án hajolhat majd meg a szentpétervári premieren.

A Rigoletto, s a Párizsi élet bemutatójáig is – a sok munka mellett – azért van oka az ünneplése. A 2009-es színházi világnapon, a MASZK gálaestjén ugyanis a Budapesti Operettszínház világjáró főrendezője vehette át a Psota Irén által alapított Vámos László-díjat.