Káel Csaba rendező, a Müpa vezérigazgatója felidézte, hogy a főiskolán két évig tanulhatott Fábri Zoltánnál, így megtapasztalhatta, hogy a legendás rendezőt milyen gondos alaposság, a részletek milyen pontos megtervezése jellemezte.
    

Mint elárulta, Fábri Zoltán festői képzettségéből adódóan rajzos formában tervezte meg minden filmjelenet beállításait.
    

Társadalmi problémák, emberi sorsok iránti érzékenysége minden filmjében jelen van - méltatta a rendezőt Káel Csaba, hozzátéve: Fábri Zoltánnak, a magyar és az egyetemes filmkultúra óriásának művészetét itthon és a nagyvilágban egyaránt elismerik.
    

Marton László, a Vígszínház főrendezője a Két félidő a pokolban című film forgatásán dolgozott asszisztensként Fábri Zoltán mellett, aki később Marton László több színházi rendezéséhez is tervezett díszletet.
    

Fábri Zoltán elképesztő pontossággal készült fel a forgatásaira, hihetetlen invencióval tudta instruálni a színészeit, akik szinte csüggtek a szavain - idézte fel Marton László.
    

Mint hozzátette, az elsősorban rendezőként ismert mester díszlettervezőként is zseniálisat alkotott, és rendkívüli szcenikai érzékkel rendelkezett. "Olyan volt, mint egy igazi mester" - emlékezett rá Marton László.
    

Radnainé Fogarasi Katalin, a megemlékezést szervező Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója emlékeztetett arra, hogy az 1994-ben elhunyt rendező sírja 2002 óta védelmet élvez.
    

Fábri Zoltánról mindenkinek elsősorban legendás filmje, az 1956-ban Cannes-ban Arany Pálmára jelölt Körhinta jut eszébe, de a rendező nevéhez fűződik többek között az Isten hozta, őrnagy úr! vagy az Ötödik pecsét is; filmjeiben pedig olyan színészóriások játszottak, mint Garas Dezső, Márkus László, Sinkovits Imre vagy Őze Lajos - jegyezte meg.
    

A köztelevízió ezen a héten ismét műsorára tűzi Fábri Zoltán Körhinta című filmjét - hívta fel a figyelmet Radnainé Fogarasi Katalin.