Felidézte: a Kecske utcából indultak, megdolgoztak a köztestületté válás törvényalkotási tennivalóival, gondozták a Pesti Vigadó újjáépítését, időközben eltemették alapítójukat, Makovecz Imrét, soraikból pedig kilépők is voltak.
    

Azóta évente több mint 60 koncertet, a négy galériában csaknem 30 kiállítást rendeznek - közölte, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy a Pesti Vigadó az első számú magyar művészeti produkciós helyszínné avatódott újra.
    

Fekete György kiemelte: rendezték a havi életjáradékok rendszerét az akadémián belül, a nem akadémikus művészeket támogató kísérő támogatásokat, amelynek szociális része is van. Beindították a Nemzeti Szalon rendszerét, amely a világon egyedül Magyarországon létezik, ezen belül már szervezik a népművészeti szalon megvalósítását. Helyreállították a Hild-villát, kilencedikként pedig létrejött a művészetelméleti tagozat az MMA szervezetén belül. Bevezették a köztestületi státust, megalapították a nemzet művésze elismerést, különböző köztestületekbe delegátusokat küldenek, bizottságok munkáiban vesznek részt és több intézménnyel is együttműködnek - emlékeztetett Fekete György a hat év alatt elért eredményekre.
    

A jövőbeli tervekről elmondta, hogy november közepén megnyitják a Makovecz Emlékközpontot, valamint a Magyar Építészeti Múzeum létrehozását is komoly munka előzi majd meg.
    

"A Magyar Művészeti Akadémia ne csak a törvényben meghatározott módon, ne csak a saját szándékaiból, hanem az ország érdekében legyen az egész magyar művészeti élet csúcsa, annak jogköreivel és roppant felelősségével együtt" - fogalmazott beszédében Fekete György.