A Római iskola egyik főművének számít Kontuly Béla Csendélet kaktusszal és narancsokkal című képe, amely jó példája annak a letisztult, hűvösségig elegáns stílusnak, amely az 1920-as évek második felétől egész Európát meghódította. A nemzetközi rangú műalkotásra 36 millió forintról indult a licit.

Magas áron, 38 millió forintért talált gazdára Czigány Dezső Kalapos nő virágos kertben című, 1909-ben festett alkotása, amely egy vidéki gyűjteményből bukkant elő, Budapesten eddig egyszer, a Nyolcak 2011-es kiállításán, a Szépművészeti Múzeumban láthatta a közönség. Az idilli témájú és hangulatú kép az egyik legnépszerűbb a magánkézben lévő magyar fauve alkotások közül. A festmény kikiáltási ára 24 millió forint volt.

A francia fővárosból tért vissza a közelmúltban Czóbel Béla 1926-ban festett Párizsi részlete. A nagyméretű festmény az életmű legfontosabb darabjai közé tartozik, kikiáltási ára 17 millió forint volt, végül 36 millió forintért ütötték le. Czóbel Béla önarcképe 3,2 millióról indulva ötmillió forintért kelt el, míg a Párizsi modell című festménye 4,6 millió forint kikiáltási ár után 5,5 millió forintért talált új gazdára.

Pólya Tibor 1910-ben Párizsban festett, Fésülködő akt műteremben című műve, amelyre 16 millió forintról indult a licit, élénk érdeklődés mellett 30 millió forintért kelt el. A festmény szerepelt a Magyar Vadak 2006-os kiállításán.

Kmetty János Parkrészlet fákkal című alkotására, a magyar modernizmus klasszikus korszakának egyik kiemelkedő művére ugyancsak 16 millió forintról indult a licit, s 26 millió forintért cserélt gazdát, míg a festő 1920-as években készült kalapos önarcképét 1,7 millió forintért vették meg.

Több alkotás is gyors licitemelkedés mellett, becsértékének felső határát meghaladva kelt el. Köztük volt Kassák Lajos Konstruktív kompozíció ívelődő formával című képe, amely becsértéke felső határának kétszereséért, négymillió forintért talált gazdára, míg Mednyánszky László Téli folyópart című műve jóval 4,8 millió forintos becsértéke felett, 7, 5 millió forintért kelt el. Bertalan Albert Női akt című képéért a 380 ezer forintos kikiáltási ár után 2,6 millió forintot fizettek.

Élénk érdeklődés övezte Balázs János alkotásait. Kezdet című műve 700 ezer forintos kikiáltási ár után 2,6 millió forintért kelt el. Együtt című, 1974-ben készült festményét 380 ezer forintos kikiáltási ár után hárommillió forintért ütötték le. Kék világ című munkája 700 ezért forintról indult és 3,6 millió forintért vették meg. Mesekert című képe kikiáltási ára több mint kétszereséért, 850 ezer forintért talált új gazdára.

Perlrott Csaba Vilmos Imádkozók című alkotása kikiáltási áron, 22 millió forintért talált új gazdára, míg Than Mór Görgey rohamot vezényel a második komáromi csatában című képe 3,2 millió forintos kikiáltási ár után 4 millió forintért kelt el.

Schadl János Falu viharban című alkotására 24 millió forinttól indult a licitálás, és végül 32 millió forintért vásárolták meg.

Kikiáltási áron, 16 millió forintért kelt el Gulácsy Lajos Oliver megkéri Olívia kezét című festménye, míg Kádár Béla Lányok csendélettel című alkotása 2,5 millió forinttal meghaladva kikiáltási árát 12 millió forintért talált gazdára, a Zene (Hegedűs) című alkotása kikiáltási ára több mint háromszorosáért, 4,2 millió forintért kelt el.

A több mint 230 tételt felvonultató aukciós anyagban két kiemelkedő mű is képviselte az 1970-80-as évek mára már klasszikussá érő magyar képzőművészetét: El Kazovszkij Fehér csendélete ötmillió forintért, Csernus Tibor Nagy őszi csendélete kilencmillió forintért cserélt gazdát.