A tárlat egyrészt bepillantást enged a Sanghajban akkoriban élő és tevékenykedő magyarok hagyatéka révén a kínai nagyváros életébe, másfelől bemutatja a korabeli magyar film, képzőművészet, divat, irodalom, táncművészet, sőt szórakoztatóipar Kína-képét - mondták el a kiállítás csütörtöki sajtóvezetésén Fajcsák Györgyi és Kelényi Béla kurátorok.
    

A cím utal a korabeli Horthy Miklós (ma Móricz Zsigmond) körtéren 1937-ben "csodás keleti pompával" megnyílt Sanghay mulatóra, melynek art déco berendezését neves iparművészek tervezték. A keleti egzotikum nemcsak az éjszakai életben, hanem a mindennapokban is népszerű volt a két világháború közötti Magyarországon, ezt jelzi a kiállításban a Bárdi parfüméria Kharma kölnije és Tsoui parfümje, a Tintenkuli toll kínai tartófigurája vagy a Ferenciek terén állt Deisinger gyarmatárubolt reklámjai is.
    

A Keletről alkotott képet 1923-as megnyitása óta a Hopp Ferenc Múzeum is alakította, még a mozin keresztül is. Szeleczky Zita Sziámi macska és Karády Katalin Machita című, 1943-44-es, keleti témájú filmjeinek díszleteit ugyanis nagyrészt a múzeum műtárgyaiból állították össze, így a falon futó filmek között feltűnnek azok a tárgyak is, melyek között a két színésznő forgatott.
    

Sok magyar a valóságban is eljutott az akkoriban fénykorát élő Sanghajba, az oroszországi hadifogság után odakeveredett Hudec László például a város főépítészeként ikonikus épületeivel máig meghatározó befolyást gyakorolt a kínai metropolisz településképére. Híres Park Hoteljét a fiatal látogatók akár fel is építhetik a kiállításban, amely a Sanghajban élt Komor műkereskedő család art déco bútorait és lakásenteriőrjét is bemutatja.
    

Mára szinte feledésbe merült Dessewfy Flóra táncosnő neve, aki sanghaji turnéjáról számos tárggyal, köztük a kor modern kínai divatját tükröző fellépőruhákkal tért haza; a tárlat ezek mellett párhuzamosan felvonultatja a 19. század végi női viseleteket is. Román György képzőművész-boxoló-kereskedő sikertelenül próbálkozott csokoládégyártással Sanghajban, élményeit azonban feldolgozta Ázsiai kikötő című regényében, Kínában összegyűjtött képeslapgyűjteményének darabjait pedig a látogató is megcsodálhatja.
    

Nem volt mentes a keleti hatásoktól a korszak magyar képzőművészete sem: Vaszary János és Csók István számára a Kelet a nyugalmat és a belenyugvást jelentette a Nyugat aktivitásával szemben, míg az akkoriban népszerű Helbing Ferenc festményein elsősorban az erotikus vonatkozásokat ragadta meg.
    

A 2018. április 8-ig látogatható kiállításhoz számos kísérőrendezvény kapcsolódik. Szeptember 30-án például Hudec-emléknapot tart a múzeum, október 7-én a Design Héthez csatlakozva ékszerkészítő workshopot hirdetnek, de filmklub is szerepel majd a programok között.