A film bemutatóját márciusra tervezték, ám vallásos és ultrakonzervatív körök, monarchisták és a kaukázusi muszlim köztársaságok a nagyszabású, látványos produkció betiltását követelték a pravoszláv egyház által szentté avatott cár emlékének megsértése miatt. Az illetékes orosz hatóságok engedélyezték a film forgalmazását, ám a többszöri halasztás miatt csak október 26-án kerülhet a mozikba. Ahhoz, hogy a filmet nevezzék az amerikai filmakadémia díjára, október elsejéig be kellene mutatni hazai filmszínházban.
    

A Goszfilmfond, amelynek kezelésében van a moszkvai mozi, ahol levetítették volna a hónapok óta viták, tiltakozások kereszttüzében álló filmet, technikai okokkal indokolta a lemondást az után, hogy Moszkva központjában ismeretlenek felgyújtottak két gépkocsit, hátrahagyott üzenetükben azt írták, hogy a Matilda miatt gyújtottak tüzet.
    

Kedden újabb mozihálózatok jelentették be a nézők biztonságára hivatkozva, hogy elállnak a film vetítésétől. A Cinema park és a Formula kino egyesített filmszínházlánc sajtószolgálata a film ellenségeinek fenyegetőzéseivel és a nézők biztonságának megóvásával indokolta, hogy nem tűzi műsorra az alkotást.
    

"Kényszerűségből cselekedtünk így, nagyon sok filmszínházunk van Oroszország 28 városában, mi felelünk értük" - jelentette ki Alekszandra Artamonova, a cég szóvivője.
    

A mozihálózat keddi sajtószolgálati közleménye idézte Roman Linyint, a cég igazgatóját, aki szerint lehet, hogy a közelmúlt eseményei "megnövelték a film kereskedelmi potenciálját, de számunkra nézőink biztonsága marad a prioritás".
    

Alekszej Ucsityel kedden a vlagyivosztoki előzetes vetítés után elmondta, hogy a távol-keleti városban 40 perc alatt elkapkodták a jegyeket, amelynek egyik filmszínháza öt termében egy időben mutatták be a filmet. "Semmilyen incidens nem történt. Az egészet felnagyították, biztos vagyok abban, hogy nem is lesz semmilyen incidens. Vlagyivosztok ezt megmutatta" - hangoztatta, hozzátéve, hogy a film végén minden teremben zúgott a "bravo".
    

A látványosnak ígérkező Matildát, amelyről a nagyközönség eddig csak a némi meztelenséggel fűszerezett előzetes alapján alkothatott fogalmat, hónapokkal ezelőtt Natalja Poklonszkaja volt krími ügyész, orosz alsóházi képviselő támadta meg elsőként, azt állítva, hogy az sérti a keresztény hívők érzéseit. Poklonszkaja megpróbálta elérni az alkotás betiltását.
    

A Keresztény Állam - Szent Oroszország elnevezésű szervezet az év elején levelében országszerte gyújtogatással fenyegette meg a moziigazgatókat arra az esetre, ha a film műsorra tűzése mellett döntenének.
    

Szélsőséges hívők és keményvonalas nacionalista csoportok látatlanul is oroszellenesnek és szentségtörőnek bélyegezték az alkotást. (A bolsevikok által 1918-ban Jekatyerinburgban meggyilkolt uralkodót az orosz ortodox egyház szentté avatta, az ugyancsak a vörös terror áldozatává vált családjával együtt.)
    

A bírálók egyebek között azt is kifogásolták, hogy az év kasszasikereként beharangozott filmben a cárt a német Lars Eidinger, a balett-táncosnőt pedig a lengyel Michalina Olszanska alakítja.
    

Mintegy félszáz orosz filmalkotó februárban nyílt levélben tiltakozott a cenzúra ellen, hangsúlyozva, hogy világi, demokratikus államban kívánnak élni.
    

Vlagyimir Putyin elnök július közepén élő adásban kijelentette, hogy a Matildát "senki sem akarja betiltani". Elmondta, hogy személyesen ismeri és tiszteli Ucsityelt, akit hazafias érzelmű embernek tart. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem kíván beavatkozni a rendező és a képviselő vitájába, akinek az elnök szerint "szintén joga van saját véleményhez".
    

Az orosz ortodox egyház elhatárolódott a filmre hivatkozó támadásoktól.