"A Nemzeti Könyvtár hitvallása, hogy aki író, azt íróként ítéljük meg és ne politikusként" - hangsúlyozta Kerényi Imre, Nyirő József Isten igájában című regényéről szólva. Mint fogalmazott, Nyíró József kétségtelenül a legrosszabb politikai táborba, a nyilasok közé keveredett, de szerinte ettől függetlenül "az egyik legfontosabb magyar író marad".
    

A miniszterelnöki megbízott szerint a sorozat szép, komoly termést tett le az asztalra. Az újdonságok között helyet kaptak Gyurkovics Tibor, Somogyváry Gyula, Karácsony Benő, Hankiss János művei, valamint egy Ady Endre verseit, Malonyay Dezső Munkácsy Mihály életrajzát és egy Petőfi Sándor és Arany János levelezését felölelő kötet is.
    

Az útirajz kedvelt, klasszikus műfaja a magyar irodalomnak, eddig kilenc ilyen kötet jelent meg a Nemzeti Könyvtárban, és ebbe a sorba illeszkedik Bayer Zsolt 1100 év Európa közepén című munkája is, amelyet Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója ajánlott a sorozatba - mondta el Kerényi Imre.
   

 Koltay Gábor filmrendező ajánlására jelenik meg a Nemzeti Könyvtárban Wass Albert A funtineli boszorkány című háromkötetes regénye. A miniszterelnöki megbízott szerint a multikulturalizmus erdélyi találmány, és Wass Albert művének a főszereplője maga "a multikulturális Erdély".
    

Németh Szilárd, a Fidesz alelnökének ajánlásával kapott helyet a sorozatban Somogyváry Gyula És mégis élünk című romantikus regénye, amely az 1921-es soproni népszavazásról szól. A politikus szerint hasonlóan Esterházy Jánoshoz vagy Jerzy Popieluszko lengyel katolikus paphoz, Somogyváry Gyula saját életével üzent az utókornak. Bár a nácik és a kommunisták ugyanúgy megnyomorították az életét, mégis az Istenben, az emberekben, a nemzetben való erős hittel munkálkodott és teremtett kézzelfoghatót.
    

Karácsony Benő Napos oldal című kötetéről Bencsik Gábor szerkesztő elmondta: bájos, lebilincselő és nagyon intelligens mű, amelyet egy olyan erdélyi "kismester" írt, aki ugyan méltó lenne a figyelemre, valamiért mégis kimaradt a magyar irodalmi kánonból.
    

Gyurkovics Tibortól az Isten nem szerencsejátékos és a Ne szeress, ne szeress című mű jelent meg egy kötetben a Nemzeti Könyvtár kiadásában.

A tavaly elhunyt Csoóri Sándorra az Eltemethetetlen gondok című kötettel emlékezik meg a sorozat, amelyhez a szerző özvegye, Balogh Júlia televíziós szerkesztő írt hosszú bevezetőt. A könyv második felében olyan tanulmányok kaptak helyet Csoóri Sándortól, amelyekből gondolkodásának lényege ismerhető meg - mondta Balogh Júlia. Kerényi Imre hozzáfűzte: "Csoóri Sándor a mi táborunk ikonikus alakja, főembere, főpapja és oszlopa volt".
    

Egy kötetben kapott helyet Jókai Anna Ne féljetek, Godot megjött és Ima Magyarországért című műve, amelyeket Kerényi Imre az idén elhunyt szerző "irodalmi summáriumának" nevezett. A regények ajánlója, Pozsgay Zsolt író a Jókai Annával készült interjúkból válogatta össze a könyv előszavát.
    

Szintén napvilágot lát a sorozatban Hankiss János Magyar géniusz című munkája. Fia, ifjabb Hankiss János Széchenyi-díjas magyar szociológus az eseményen elmondta: édesapja három tevékenység között osztotta meg az idejét, az egyetemi oktatás, a magyar kultúra európai terjesztése és a tehetséges vidéki fiatalok felkarolása töltötte ki az életét.
    

Bár nem költői sorozat, lehetetlen, hogy Ady Endre, Petőfi Sándor és Arany János ne szerepeljen a Nemzeti Könyvtárban - fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Ady Endre versei Németh László tanulmányfüzérével kísérve jelent meg a sorozatban.
    

Arany János és Petőfi Sándor levelezéséről szólva Bencsik Gábor úgy fogalmazott: a kötetben két vagány fiatalember sugárzó tehetségében fürödhet meg az olvasó.