Amint méltatóik elmondták, az 1880-as években született Berde lányok az erdélyi női irodalom, és női festészet úttörői, jelentős alakjai voltak, életművük mégis méltatlanul feledésbe merült.

A Dóczy Berde Amál-kiállítás kurátora, Székely Sebestyén György művészettörténész a kiállítást megnyitó beszédében erre kereste a magyarázatot. Megjegyezte: Dóczy Berde Amál gyakran festett népviseletbe öltözött alakokat, és kora e festményekben inkább a hagyományt látta, mint a festői megközelítés modernségét.

Méltatója szerint meglehet, az alkotó női volta sem segítette az ismertséget. Pedig - amint Székely Sebestyén György fogalmazott - Dóczy Berde Amál igencsak "férfias, erőteljes" festményekből álló életművet hagyott hátra. Úgy vélte: a Thorma János tanítványaként feltűnt, de Münchenben, Párizsban és Londonban is tanult festő nevét az elismert kortársai: Nagy Imre, és Incze János Dés mellé kell emelni.

A konferencia keretében Gaál György kolozsvári helytörténész tartott előadást a Berde családról, Dávid Gyula irodalomtörténész dolgozatát olvasták fel Berde Mária irodalmáról, és Vindis Andrea színművész adott elő Berde Mária-verseket.

A hivatalosan vasárnap induló Kolozsvári Magyar Napok kiállításprogramja már a hét közben elkezdődött. A város főterén álló Bánffy-palotában - mely a Szépművészeti Múzeumnak ad otthont - megnyílt Gy. Szabó Béla grafikus, fametsző kiállítása, a reformáció 500. évfordulójára Szalay Lajos grafikus szakrális témájú munkáiból nyílt tárlat. Ugyanott nézhető meg Paulovics László életművét bemutató kiállítás, és a Dóczy Berde Amál-kiállítás is.