A húszas évek avantgárd filmesei (Man Ray, Hans Richter, Jean Epstein, Fernand Léger) kreatívabbnál kreatívabb technikákat használtak a mozgóképkészítéshez. Man Ray például közvetlenül a filmszalagra ragasztott tárgyakat, és ezt vetítette le happeningeken. Manapság pedig szinte bárki csinálhat bármilyen filmet majdnem bármivel, hiszen lassan már csak a kávéfőző nem rendelkezik beépített kamerával (ami persze késik, az nem múlik).

Ám az az egyszerre elborult és zseniális ötlet még senkinek sem jutott eszébe, hogy teljes egészében egy fénymásoló géppel rögzítsen vizuális történetet. Kőszegi Tamás, a reklám- és animációs filmekkel foglalkozó fiatal rendező A Másoló című hétperces etűdje ilyen módon készült, azaz egy fénymásolóval lett felvéve.

A Másolót gyártó cég, a Mimicry Motions hivatalos weboldalán bárki elolvashatja a produkció születésének és készítésének történetét. Kőszegi Tamás itt kifejti, hogy még egyetemistaként jutott eszébe a rövidfilm ötlete, mikor szokás szerint a szorgalmi időszak végén, pánikszerűen próbálta beszerezni a félév teljesítéséhez szükséges jegyzeteket, és éppen az egyik szorgalmas tanulótól kapott füzetek másolta, mikor jött az ihlet. Persze azért, mert a másolás monotonitása sokkal kiábrándítóbb és unalmasabb volt, mint A Másoló rendkívül érzéki, egyszerű története.

Ugyanis Kőszegi műve kvázi egy erotikus film, melyben egy fiatal nő egykedvűen dolgozni kezd a géppel, azonban megérkezik férfikollégája, és feldobja a lehangoló műveletet. Vagyis a két, szexuálisan kiéhezett ember örömet szerez egymásnak – tulajdonképpen erről szól a film.

A fénymásoló gép értelemszerűen sokkal lassabb és statikusabb rögzítőeszköz, mint a kamera, ám ez az animációs filmekkel foglalkozó Kőszegi Tamásnak és csapatának nem okoz gondot, sőt előnyükre válik. A szeretkezési jelenetet – persze erotikus tartalmán túl – éppen a fénymásoló szaggatottsága teszi igazán különlegessé és izgalmassá. Gyönyörű, síkszerű, és a mozgás miatti torzulásokból fakadóan szó szerint hullámzó képekből áll A Másoló. S annak ellenére, hogy kísérleti filmről beszélünk (tehát előbb született meg a formai koncepció, mint a rövid sztori), a formanyelvi megoldások tökéletes összhangban állnak az egyszerű cselekménnyel, minthogy a szeretkezés csúcspontja felé haladva alakul át az élőszereplős történet absztrakt etűddé. Vagyis a másoló gép lassúságából adódó képi torzulás tartalmilag is motivált Kőszegi Tamás művében.

A Másoló egyébként méltán nyert jónéhány díjat és elismerést különböző nemzetközi filmfesztiválokon. Például a 27. MEDIAWAVE-en megkapta a legjobb kísérleti filmnek járó díjat, a Manchesteri Filmfesztivál zsűrije tartotta kiemelkedő alkotásnak A Másolót, s a Saatchi & Saatchi új tehetségek számára rendezett filmszemléjén Kőszegi Tamás rendezői munkáját ismerték el. S egyébként A Másoló nemcsak a képek, hanem a hangkulissza miatt is érdekes, ugyanis a különféle hangeffektek nagyban hozzájárulnak a rövidfilm túlfűtött, különleges és szürrealizmusba hajló hangulatához (Császár Gábor nem véletlenül kapott Global Independent Film Awards-on díjat hangmérnöki munkájáért).

A díjnyertes etűdöt az alkotók a héten elérhetővé tették online, így most már bárki megtekintheti, egyedülálló élményben lesz része a nézőnek. Az érdeklődők a vimeo videomegosztón találják meg A Másolót.

A cikkben szereplő kép a Mimicry Motions hivatalos weboldaláról származik. Fotókredit: Nagy Diána. A fejléckép a filmből lett kivágva.