Gulácsy Lajos reneszánsz ihletésű Itáliai táj házakkal című olajképe kapta a legmagasabb, 4,8 millió forintos kikiáltási árat, és ugyanennyiért ütötték le a vételi megbízással licitáló vásárlónak. Így is az aukció legdrágábban eladott képe lett. A másik Gulácsy festmény, az 1908-as a Comói-tó Bellaggionál 1,2 millióról indult és ugyanannyinál végzett. Alapáron (3,2 millió forintért) vették meg Barabás Miklós báró Radák Istvánnét ábrázoló, Előkelő hölgy című impozáns portréját, csakúgy mint Szőnyi István 1922 körül festett női arcképét. Egy gyűjtő szerezte meg mind a két klasszicista tájképet ifj. Markó Károlytól 2,2 illetve 1,8 milliós kikiáltási áron.

Jól járt, aki 2,2 millióért elvitte Derkovits Gyula korai korszakának látványos tájképét, Scheiber Hugó 1940-es expresszív férfi és női fejtanulmányát (1,8 millió forint), miként Rippl-Rónai József Vasárnapi ebéd című pasztelljét (1,6 millió forint).

Jelentősebb emelkedést jellemzően az alacsonyabbra árazott tételek értek el. Thorma János visszafogott színekkel festett utcarészlete 380 ezer forintról indult és 650 ezer forinton végzett. Mednyánszky László két háborús grafikájáért sokáig versenyeztek. A Galícia című akvarell árát 80 ezer forintról négyszerezték 320 ezerre, az Ágyúállás ceruzarajzot pedig 140 ezerről éppen 100 ezer forinttal toldották meg.

Mindössze 10 ezer forinton múlott, hogy a sárospataki múzeum nem tudta megszerezni Schönberger Armand pasztelljét. Az intézmény a 160 ezer forintos kikiáltási árra adott vételi megbízást, de a teremben 10 ezer forinttal felüllicitálták a sárospataki várat ábrázoló képet.