Terence Hill Mario Girotti néven született, apja olasz, anyja német volt, gyermekként élte át Drezdában a II. világháború bombatámadásait. Dino Risi rendező egy úszóversenyen fedezte fel a jó kiállású fiút, s 1951-ben szerepeltette Vakáció a gengszterrel című filmjében. Érettségi után római színésziskolákban képezte magát, s három évig klasszikus irodalmat is tanult az egyetemen.

Még eredeti nevén tűnt fel 1959-ben a Karthágó lángokban, majd három évvel később Luchino Visconti A párduc című alkotásában. Nyelvtudásának köszönhetően négy nagysikerű, német nyelvű Winnetou-filmben játszott, majd hazatért és készülni kezdett amerikai karrierjére. Nyelvtanára egy csinos amerikai lány volt, akivel egymásba szerettek és összeházasodtak. Felvette felesége angolok számára könnyebben kimondható családnevét, összekapcsolva kedvenc olasz írója, a bölcselő és államférfi Terenzio (angolosan Terence) nevével.

Végül mégsem Amerikában futott be: egy spagetti-western forgatásán a kiszemelt főszereplő lábát törte és őt kérték fel beugróként. Amikor bemutatták neki partnerét, Carlo Pedersolit, azt hitte, rosszul lát: egy teljesen amatőr hájpacni, aki még lovon sem ült soha. Bud Spencerről azonban - merthogy ő e néven lett ismert - kiderült, hogy művelt, sokoldalú, csupa szív ember, ráadásul tehetséges színész. Az 1967-ben forgatott Az Isten megbocsát, de mi nem című film világsiker lett, és a páros egymás után kapta a jobbnál jobb ajánlatokat.

Generációk nőttek föl a jólelkű, de nem túl éles eszű, lapáttenyerű szakállas mackó (Bud Spencer) és a fürge, ravaszdi, állandóan mosolygó karcsú legény (Terence Hill) filmjein, amelyekben átlag félpercenként elcsattan egy hatalmas pofon. Humor, bohóckodás oldja a verekedős jeleneteket, e filmek - csak néhány mutatóba: Az ördög jobb és bal keze, Különben dühbe jövünk, ...És megint dühbe jövünk, Én a vízilovakkal vagyok, Kincs, ami nincs - egyszerre használják és parodizálják a spagetti-westernek hatásmechanizmusát.

Forgattak bűnügyi vígjátékokat és szórakoztató kalandfilmeket is, a filmtörténet egyik legnépszerűbb és legsikeresebb párosa lettek. Sőt, külön is megállták a helyüket: Terence Hill 1973-ban Henry Fondával forgatta a Nevem: Senki című akcióvígjátékot, amelyet Sergio Leone rendezett. 1985-ben 15 közös film után barátságban váltak el útjaik Bud Spencerrel, de kilenc év múlva ismét együtt komédiáztak és pofozkodtak a Karácsonyi bunyó című moziban. Hill 1990-ben rendező-színészként filmre vitte a Lucky Luke-sorozatot nyolc részben, a 2000-ben forgatott Don Matteo-sorozat, amelyben egy papot játszik, Olaszországban több mint kilencmillió nézőt tudott lelkesíteni.

Hiába varázsolt el sok női nézőt Terence Hill vakítóan kék szeme, csibészes tekintete, ő évtizedek óta boldog házasságban él feleségével egy amerikai farmon. Megvalósították közös álmukat: kertészkednek, állatokat tartanak, szinte remeteéletet élnek.