Jókai Anna Kossuth-nagydíjas író, a Nemzet Művésze 1932. november 24-én született Budapesten Józsefvárosban élő polgári családba, melynek gyökerei Vas megyébe nyúltak vissza.

Iskoláit a Mária Terézia téri elemi mintaiskolában kezdte meg, ahova 1939 és 1942 között járt, majd ezt követően 1943-ban a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumba került. Ott érettségizett 1951-ben. Érettségi után színiakadémiára, egyetemre jelentkezett, de sehova sem vették föl.
Hogy eltartsa magát, munkát volt kénytelen vállalni: először, 1951 és 1953 között a Budafoki Borpalackozó Vállalatnál lett könyvelő. 1953-ban férjhez ment Bánky Róberthez, két gyermekük született: Gábor 1955-ben és Nóra 1957-ben.
1953-tól a X. kerületi Tanács Népművelési Osztályának művészeti előadója lett egészen 1957-ig. Az 1956-os forradalom alatt Jókai Anna a hétköznapi emberek életét élte az akkori nem hétköznapi körülmények között. A történtekről alkotott és meg nem változott véleményének kinyilvánítása miatt munkahelyéről 1957-ben eltávolították.
Ezután a XI. kerületi Szociális Foglalkoztatónál lett vezető könyvelő.
Bekerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, magyar–történelem szakra. Munkája mellett tanult, levelező tagozaton. Diplomáját 1961-ben kapta kézhez. Ezután egészen 1970-ig tanított a Jázmin utcai Általános Iskolában. Időközben elvált első férjétől, s 1964-ben új házasságot kötött dr. Török Endrével. 1970-től a Vörösmarty Gimnázium tanára lett.
1966-ban jelent meg első novellája, a Családi kör a Kortárs című folyóiratban, 1968-ban pedig első regénye, a 4447 a Magvető Kiadó gondozásában.
Írói pályáján aztán sorra születtek a regények – és hozzá az elismerések. 1970-ben Jókai Anna József Attila-díjat kapott, és ekkortól lett tagja a Magyar Írószövetségnek is. 1976-tól szabadúszó íróként él és alkot. Művei már az 1970-es évek eleje óta megjelennek idegen nyelven is: lengyelül, csehül, szlovákul, franciául, németül angolul – Európában és a tengeren túl. A magyarul 1972-ben megjelent Napok című regényéért (amelynek lengyel változata a cenzúra miatt csak 1983-ban láthatott napvilágot) a lengyel rendkívüli állapot idején, 1980-ban Pietržak-díjat kapott.
1983-ban újra férjhez ment, Kapocsi Sándorhoz.
Az erejét még megmutatni képes diktatúra idején a Magyar Írószövetség alelnöke 1986 és 1989 között, majd a rendszerváltozás után, 1990-től 1992-ig a szervezet elnöke lett.
1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.1998-ban jelent meg Ne féljetek címmel nagysikerű regénye, amely összesen huszonkét kiadást ért meg. A meghalás folyamatát bemutató regény elkészülte után Jókai Anna úgy fogalmazott, több regényt már nem fog írni. Ám az a szellemi hagyományanyag és pozíció, amelyet élete során magáénak tudhatott és betöltött, szóra bírta mégis a világ és hazája sorsának alakulása láttán. Ennek a figyelemnek lett gyümölcse a beckett-i emberiségdrámára rájátszó Godot megjött című könyve. 2012-ben jelent meg Éhes élet című regénye.2012. augusztus 20-án a Magyar Érdemrend polgári tagozatának nagykeresztjével, 2014. március 15-én Kossuth-nagydíjjal tüntették ki.A több rangos állami és művészeti díjjal kitüntetett Jókai Anna a 2011-ben alapított Magyar Művészeti Akadémia köztestület tagja.
A 80 éves Jókai Anna írót 2012-ben tanulmánykötettel köszöntötte a Magyar Művészeti Akadémia, írói munkásságát első ízben értékelte konferencia. Az MMA Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában pedig néhány hónapja jelent meg pályaösszegzés Jókai Annáról Imre László irodalomtörténész, kritikus tollából.

Művészeti szervezeti tagság

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja 1970-től folyamatosan. 1991 és 1995 között elnökségi tag.

A Magyar Írószövetség tagja 1970-től folyamatosan. 1986 és 1989 között alelnök, 1990-től 1992-ig elnök. Haláláig választmányi tag.

Az Írók Szakszervezetének tagja 1989-től, 1997-től elnöke.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja 1992-től.

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnöke 2000-től 2006-ig.

Az MMA társadalmi szervezet tagja 2000-től.

A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja 2011-től.

Díjak

József Attila-díj (1970), SZOT-díj (1974), Pietržak-díj (Lengyelország, 1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992), Kossuth-díj (1994), Magyar Örökség díj (1999), Magyar Művészetért Díj (2000), a Köztársaság Elnökének Érdemérme (2002), Arany János Nagydíj (2003), a Magyar Kultúra Lovagja (2004), Prima-díj (2004), Prima Primissima Közönségdíj (2004), Kölcsey-díj (2004), Stephanus-díj (2006) Árpád fejedelem-díj (2007), a Magyar Érdemrend nagykeresztje (2012), Bocskai István-díj (2013), Kossuth-nagydíj (2014), Nemzet Művésze (2014)

Bibliográfia (pim.hu)

Regények

4447, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1968.

Tartozik és követel, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1970.

A labda, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1971.

Napok, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1972.

Mindhalálig, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1974.

A feladat, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1977.

Jákob lajtorjája, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1982.

Az együttlét, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1987.

Szegény Sudár Anna, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989.

Ne féljetek, Széphalom Könyvműhely, Bp., 1998.

Godot megjött, Széphalom Könyvműhely, Bp., 2007.

Éhes élet, Széphalom Könyvműhely, Bp., 2012.
 

Elbeszélések

Kötél nélkül, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1969.

Szeretteink, szerelmeink, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1973.
A reimsi angyal, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1975.
A panasz leírása, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1980.
Jöjjön Lilliputba!, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1985.
Magyaróra, szerk, Lakatos István, Békéscsabai Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1992.
Három, Széphalom Könyvműhely, Bp., 1995.
Majd, Széphalom Könyvműhely, Bp., 2005.