irodalom
Barna Attila elmondta: a Gulág emlékbizottság támogatásával, 300 példányban jelent meg a könyv, amelyet Hajdú-Bihar megye valamennyi középiskolájába és könyvtárába eljuttatnak.
A visszaemlékezésből megdöbbentő történetek során bontakozik ki a 20 éves korában Beregszászról ártatlanul aegy szovjet munkatáborba hurcolt, 25 év kényszermunkára és 5 év száműzetésre ítélt, majd rehabilitált férfi életének talán legnehezebb időszaka.
Rizák István a könyvbemutatón römét fejezte ki, hogy "olyan országban él, ahol nevén nevezheti akár a bűnösöket is".
Ugyanakkor azt is szeretné, hogy a visszaemlékezések "ne gerjesszenek bosszúállást, ellenségeskedést". "Próbáljunk meg békességben élni, visszaszerezni azt a békét, amibe beleszülettünk", azt a békességet, szeretetet, nagyszerű közösséget, amit ő Kárpátalján élt át kis falujában - mondta megindultan az idős férfi.
A "málenykij robot" egyik áldozata megrázó élményként idézte fel, amikor az ítélethirdetése előtt bekerült egy olyan cellába, ahol a kivégzetteket merevítették. "Hamar rájöttem hol vagyok, mert a fa heverő véres volt. A tarkón lőtteket oda fektették".
Bár nem sok esélye volt, hogy élve megússza, de bízott az Istenben - mondta.
Végül az utolsó pillanatban a bíróság megváltoztatta az indítványozott halálbüntetést 25 év szabadságvesztésre és 5 év száműzetésre.
Az egykori Szovjetunió Komi köztársaságában dolgozó kényszermunkás 1957-ben, hat és félév után szabadult és térhetett haza Kárpátaljára. Házassága után Debrecenbe költözött, ahol ma is él, és ha kérdezik mesél a Gulágról.