Sárdi János 1920-ban született Mohácson; apja órásmester volt. 1946-ban mestervizsgát tett Pécsen. 1947-ben nyitotta meg műhelyét a baranyai Nagynyárádon. Több rangos tárlat után - 1983-ban - önálló kiállítása volt Pápán.
    

1981-ben megkapta a Kiváló Munkáért Arany Fokozatú elismerést és a Népi Iparművész címet, kékfestő mesterségéért 1988-ban a Népművészet Mestere elismerést, 1994-ben a Művészeti Díjat, 2015-ben pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést.
    

A zentrum.hu azt is felidézte, hogy Sárdi János munkássága alapozta meg a Nagynyárádon évente megrendezett Országos Kékfestő Fesztivált is. Halála az egész magyarországi németségnek nagy veszteség - írták.
    

A baranyai település önkormányzata korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Magyarországon már kevesebb mint fél tucatnyian gyakorolják az ősi német kékfestő mesterséget. Amíg a halvány búzavirágkék, indigókék anyagokból régen elsősorban a sváb lakosság hétköznapi ruháit varrták, ma inkább terítő, párnahuzat és függöny készül belőlük.
    

A kékfestő textíliák ma is keresettek, a késztermékek nagy részét vendéglátóhelyek tulajdonosai vagy olyan magánszemélyek vásárolják fel, akik ezzel szeretnék díszíteni üzletüket, otthonukat, de egyre többen vannak, akik újra ruhákat varratnak belőle.