Kovács Anett, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. történész munkatársa az MTI-nek elmondta: ellenőrizték a Kohán Képtárban lévő alkotások meglétét és állapotát, a leltárkönyvekben található adatokat összevetették a jelenlegi helyzettel. Valamennyi alkotást lefotózták annak érdekében, hogy digitális adatbázist hozzanak létre.

Hatszázhatvanöt festményt és 2370 grafikát találtak. A festmények körülbelül háromnegyede be van keretezve, jó állapotban van, kiállításra is alkalmas. A többi kép között vannak erősen restaurálásra szoruló darabok is, különösen azok, amelyeket összecsavarva, egy polc tetején tárolnak. "Azok közül is több olyan alkotás van, amely Kohán stílusát, világhoz való kapcsolatát árnyaltan tükrözi, érdemes lenne megmenteni az utókornak" - vélekedett a szakember.

Kovács Anett kiemelte: a revízió alkalmával előkerültek olyan alkotások, amelyeket a nagyközönség nem vagy csak kevésbé ismer, ilyenek például Kohán György miniatűr alkotásai. "Közismert Kohán monumentalitás látványvilága, ezért is voltak érdekesek számunkra is az apró, mégis pontosan megrajzolt képei. Ezek a pár centiméteres, akár a tenyérben is elférő grafikai művek egy fiók mélyéről kerültek elő" - tette hozzá.

Elmondta: a kisméretű grafikák egy része vázlatnak tekinthető, vannak azonban köztük tökéletesen kidolgozott darabok is. "Kifinomult kézügyességre, látásmódra és kreativitásra vallanak ezek az alkotások" - fogalmazott.

Vannak olyan grafikák is, amelyek az alkotói folyamatba adnak betekintést. Kohán György termékeny művész volt, előfordult, hogy akár napi három képet is festett, ugyanakkor anyagi gondokkal küzdött, így nem egyszer egy lap mindkét oldalára rajzolt tanulmányokat, vázlatokat, de találtak olyan grafikát is, amelyet egy térkép hátsó oldalára vázolt fel.

A szakember elárulta azt is, hogy érdekes információkra, a festő  napi-, illetve heti rendjére bukkant a munka során. A naplóként is felfogható lapokon szerepel például, hogy csütörtökön ebéd után egy csendélet, pénteken egy tájkép, szombaton figurális képek megfestését tervezte Kohán György. Ráírta, hogy milyen technikával képzelte el megalkotni és az is, hogy milyen színeket - például fekete, zöld, borvörös, cinóber, indiai vörös - szeretne használni hozzá. "De az is oda van írva, hogy ehhez kell kávé és cigi" - mondta Kovács Anett.

Ezeket a feljegyzéseket is rajzok "díszítik", illetve elképzelhető, hogy a már elkészült vázlatokra írta rá a szöveget a festő.

"Érdekességnek tartom Kohánnal kapcsolatban, hogy a kortársai fekete szivárványnak nevezték a művészetét. Komor, drámai művei mellett azonban az élet szépségét kereső és bemutató, színes alkotásai is vannak" - tette hozzá.

Kovács Anett szerint számos tematikus kiállítás is rendezhető lenne, hiszen bizonyos témákat Kohán György visszatérően megfestetett, ám egyik kép sem másolata a korábbiaknak. Így például a gyásszal kapcsolatos képeiből, az alföldi tájképeiből, gólyaalakjaiból, a nőábrázolásaiból vagy az anya és gyermek kapcsolatát bemutató, még soha ki nem állított műveiből gazdag tárlatot lehetne rendezni a jövőben.

A hagyaték tulajdonosának, Gyula város önkormányzatának korábban voltak olyan elképzelései, hogy a képek egy részét - amelyek vélhetően sosem lesznek kiállítva - forgalomképessé teszi. Kovács Anett ezzel kapcsolatban elmondta: jelenleg is vannak Kohánnak magántulajdonban képei, amelyek közül néhányat már több százezer forintért árulnak. Szerinte lenne piaca a képeknek.

Új életrajz is készül Kohán Györgyről. A szerző, Árpási Zoltán újságíró, Kohán Mária férje az MTI-nek elmondta: Supka Magdolna, Kohán korábbi életrajzírója művészettörténeti megközelítéssel, alapvetően a festő művészi munkásságát dolgozta fel. Ő most az életút bemutatására törekszik, számos dokumentumot és publikációt, valamint a képtárban megőrzött leveleket nézte át. A kézirat 95 százaléka elkészült, a tervek szerint év végén jelenne meg a könyv, ha sikerül rá kiadót találni.

Kovács Anett ezzel kapcsolatban elmondta: a raktárban Kohán levelei, több fénykép, publikáció is össze van gyűjtve. Egyik levelében Kohán azt írta: arra született, hogy megváltoztassa a művészettörténelmet. "Látszik a műveiből, hogy valóban ezért élt, ezért vállalta a nélkülözést is" - fogalmazott a történész.