A tanácskozást megnyitó beszédében Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kulturális alapellátás legfőbb célkitűzése, hogy a kulturális életben ne csak passzív befogadók legyenek, hanem látó és értő emberek is.
    

Kiemelte: a négy évvel ezelőtt elindult kulturális közfoglalkoztatás eredményeként 2300 településen volt jelen legalább egy művelődési szakember. A kormányzat és az intézmények közötti együttműködések következő lépése pedig az lesz, hogy a 2018-as költségvetés megemeli a kulturális normatívát, a támogatás az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg.
    

Závogyán Magdolna a több mint 120 anyaországi és határon túli közművelődési szakember részvételével zajló A nemzet kultúrája - a kultúra nemzete című konferenciát mérföldkőnek nevezte. Mint mondta: az NMI Művelődési Intézet vagy éppen a művelődési házak, közösségi színterek elmúlt 4-5 évben szerzett tapasztalatai most váltak igazán aktuálissá.
    

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke előadásában elmondta: a nemzeti kultúra nem azonos a nemzet kultúrájával. A nemzeti kultúra a saját múltunk tapasztalataiból, örömeiből és tragédiáiból táplálkozik, hogy jelenünket az eddigieknél jobbá, tartalmasabbá tegye. A nemzet kultúrájában benne kell lennie a világ olyan kultúráinak, amelyek gazdagabbá tehetik.
    

Megjegyezte, hogy a nemzeti kultúra tanításában, nevelésében tartozásaink vannak. Fekete György szerint a kultúrát sokan hajlamosak a művészetek gyűjtőkifejezéseként emlegetni, holott legszervesebb részei az oktatás és a nevelés, és természetesen hozzátartozik a tudomány is.
    

Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a hazai közösségi művelődés új szakaszához érkezett. A Nemzeti Művelődési Intézet 2017. január 1-jével nem szűnt meg, a szervezet a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány keretein belül működik tovább.
    

Mintaprogramjukról, a Kulturális Közfoglalkoztatási Programról elmondta: ugyan átmeneti lehetőséget nyújt, mégis kimutatható társadalom- és gazdaságfejlesztő hatása van. Egyrészt az elhelyezkedési arány a résztvevők körében harminc százalék fölötti volt, másrészt az egyik leghatékonyabb eszközévé vált annak, hogy a kulturális alapellátás minden településen elérhető legyen. A kezdeményezésnek köszönhetően több száz kistelepülésen dolgozhatott közösségi művelődési szakember, akik nagyban hozzájárulnak a nemzet kulturális életének alakításához.