„A Messiás.ma üzenete, hogy a nép elfordul Jézus Krisztustól. Bármilyen népszerű, és bármilyen nagy hatással van is az emberekre, ma ez könnyen megfordulhat. Rajonganak érte, közös szelfit is készítenek vele, aztán ez átvált irigységbe, gyűlöletbe” – mondta Várkonyi Mátyás, a produkció megálmodója, rendezője, hangszerelője, dramaturgja és karmestere, a Rock Színház egykori alapító igazgatója. Nem meglepő tehát, ha az előadásban okostelefonok és tabletek is feltűnnek, szimbolizálva mindazt, amiben ma élünk. Az eredeti oratóriummal ellentétben a passió és a szenvedéstörténet kerül a középpontba, és a feltámadás zárja az előadást.

Várkonyi Mátyás azt is elárulta: nem írta át Händelt. Ami benne volt ritmikában, harmóniákban, azokat erősítette újszerű hangszereléssel, hangulatteremtő effektekkel. Lesz benne rockszekció, szaxofon, basszusgitár,  egyéb elektronikus hangszerek, feszesebb, maibb ritmusban fog megszólalni, ám a klasszikus zene értékei megmaradnak. Igazi crossover hangzás a cél. Ahogy alapvetően íródott a mű, azok a kor népszerű dallamai voltak, tehát nem arról van szó, hogy kivette belőle a slágereket és összeállít egy zenés show-t, inkább a történetre összpontosít. Arra, hogy miről szól ez a mű.

A barokk zene ugyanakkor meghatározó, de a szcenírozás és a színpadi játék már XXI. századi, ahogy a jelmezek is. Jelentősége lesz annak, hogy a szereplők mikor jelennek meg mai, és mikor korabeli ruhában, igaz, a korabelihez sem a klasszikus kosztümöket kell elképzelni. Horváth Kata jelmeztervező a modern megközelítéshez illő letisztult öltözetet álmodott meg a szereplőknek.

„A barokk zene jegyeivel tökéletes összhangban jelenik meg az arany, a fehér, a fekete, a farmer, a bőr, de az aranyszínű tornacipő épp úgy jelentőséget hordoz, ahogy a klasszikus énekesek modern eleganciája. A szcenírozott előadás adottságaiból adódón nem lesz idő átöltözésre, ezért ötletes kiegészítők szimbolizálják majd az adott szereplőt, helyszínt, például Jeruzsálem színes kavalkádját, a kendők.”

A reformáció szűkebb jelentése visszatérés Istenhez, de olyan kifejezések is társulnak hozzá, mint a haladás, megújítás. Ehhez kapcsolódik a Messiás.ma eszméje is.

„A reformáció számomra a lendület, a változás, az útkeresés szimbóluma, ehhez csatlakozom ezzel a darabbal, mert úgy érzem, ha a fiatalok meghallják a művet, befogadják majd – tette hozzá a rendező. „Minden nemzedék keresi a kornak megfelelő formáját a hitnek. A kortól nem lehet elvonatkoztatni sem a vallást, sem a jelképeit. Engem például a kereszt, mint jelkép inspirált, amely eleinte fából készült, aztán aranyozták, ma már lehet akár ledből is. Részben ez adta az ötletet a színpadképhez, és jól illeszkedik a mű átdolgozásának gondolatához is.”

A Messiás.ma a Reformáció 500. évfordulója alkalmából megrendezett emlékév keretében valósul meg. A barokk hangzást a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint az Új Liszt Ferenc Kamarakórus képviseli, míg az oratórium klasszikus vonulatát a négy vezető szólista Rácz Rita (szoprán), Balogh Eszter (alt), Csengeri Attila (tenor), valamint Gábor Géza (basszus) reprezentálja. A darab közreműködői között található Horváth Charlie és Karácsony János - James, valamint a Jézus Krisztus Szupersztár hazai ősbemutatójának szereposztásából is ismert Malek Andrea, Csuha Lajos, Földes Tamás, Makrai Pál, valamint Szemenyei János. A koreográfiát Fodor Zoltán készíti, az előadást mozgással, illetve tánccal társulata, az Inversedance.