Olekszandr Oleszt és feleségét az ukrán főváros egyik központi temetőjében helyezték végső nyugalomra. A gyászszertartáson jelen volt Petro Porosenko elnök is feleségével. Az államfő hangsúlyozta, hogy a költő emléke előtt nemcsak méltó újratemetésével, de műveinek tanulmányozásával és népszerűsítésével is tisztelegnie kell az ukrán államnak.  

Filaret pátriárka, az ukrán ortodox egyház kijevi pátriárkátusának vezetője gyászbeszédében azt emelte ki, hogy a költő noha külföldön élt és hunyt el, egész költészetét áthatotta az Ukrajna iránti szeretet.

Olekszandr Olesz (1878-1944) ukrán költő és író a 20. század elejei modern ukrán líra egyik legjelentősebb képviselője volt. A polgári forradalmakat még üdvözölte, a bolsevik hatalomátvétellel azonban már nem azonosult, 1919-től Budapesten és Bécsben, majd Prágában élt emigrációban élete végéig, 1944-ig.

A költőt Prága legnagyobb temetőjében, a szecessziós síremlékeiről és számos híres halottjáról híres Olsany temetőben hantolták el. Leszármazottai húsz éve eladták a sírhely bérleti jogát, amelyet egy szintén ukrán származású férfi vett meg és fizetett tovább. A vevő azonban nemrég elhunyt, fia pedig a törvényesen birtokolt sírba kívánta temetni őt, ezért január 3-án kihantolták a korábban odatemetett költőt. Ukrán állampolgárok, köztük a prágai ukrán nagykövetség munkatársai a helyszínen tiltakoztak a költő sírjának megbolygatása ellen, a tüntetőkkel dacoló sírásók azonban zsákba helyezték Olesz csontjait.

Porosenko elnök személyesen utasította az ukrán külügyminisztériumot, hogy oldja meg az exhumálás miatt támadt konfliktust. Január 14-én a cseh vezetés engedélyezte, hogy Ukrajnába szállítsák a költő maradványait.