A Jászai Mari-díjas művészt, akit kedden ért a halál, a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti.
    

Zentai Anna 1924-ben született Budapesten, a Színművészeti Akadémián 1942 és 1946 között Makay Margit és Lehotay Árpád tanítványa volt. 1946 és 1950 között a szegedi Nemzeti Színház, 1950-től 1979-ig a Fővárosi Operettszínház tagja, 1979-től az Operaház vendégművésze volt.
    

Mint azt az Operettszínház honlapján írja, Zentai Anna igen sokoldalú előadó volt, a társulat tagjaként számtalan emlékezetes szubrett és naiva-primadonna szerepben bizonyította tehetségét, egyebek mellett A Csárdáskirálynő Stázijaként és Cecíliájaként, de a Csínom Palkó Éduskájaként is felejthetetlen alakítást nyújtott.
    

Az éneklés szeretetét már kislányként, a szülői házban magába szívta, mindig vidám, derűs személyisége és természetes eleganciája jó példa volt minden kolléga és barát előtt. Bár sokszor hívták és kérték fel szerepekre visszavonulása után is, tartotta magát fogadalmához és nem lépett többé színpadra, mert azt szerette volna, hogy a nézők a legjobb formájában emlékezzenek rá.
    

Munkásságáért 1957-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1968-ban pedig érdemes művész címet kapott.