film
2009. 03. 19.
Átütő erejű lehet a katolikus egyház ügynökmúltjáról szóló film
Átütő erejű lehet és hozzájárulhat a múlt objektív feltárásához a katolikus egyház ügynökmúltjáról szóló film - mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke.
Ittzés János sajnálatát fejezte ki, hogy nem tudott eleget tenni a keddi filmbemutatóra szóló meghívásnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy mindenképpen megnézi majd a Hitvallók és ügynökök című munkát, amelyről azt követően részletesebb véleményt is mond.
A püspök úgy vélekedett, hogy bizonyos szempontból könnyen emészthető és "ütős hatású" ez a műfaj, ám több veszélyt is hordoz magában az értelmezés szempontjából. Ha tárgyszerű, korrekt, lényegre törő a film, és nem tartalmaz előítéleteket, akkor hozzájárulhat a múlt objektív feltárásához - tette hozzá.
Ittzés János közölte, hogy az MEE más utat választott az egyházi közelmúlt feltárására: szakbizottságot kért fel arra, hogy ne csak általában az ügynökkérdéssel foglalkozzon, hanem készítsen tanulmány szintű feldolgozást a pártállam idején "ilyen összefüggésben is tevékenykedő" korabeli lelkészek munkájáról. A szakbizottság munkájának eredménye tanulmánykötetekben lát majd napvilágot.
Megemlítette, hogy 2003-ban Szabó Eszter rendező foglalkozott már ezzel a témával az Isten vagy történelem című dokumentumfilmben. A 34. filmszemlén bemutatott mű a magyarországi protestáns egyházak 1945 és 1956 közötti történetét dolgozta fel.
Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház zsinatának szóvivője a keddi bemutató után úgy nyilatkozott: amíg a filmet nem látták, nem tudják annak jelentőségét értékelni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy múlt szerdán a zsinat határozatot fogadott el Bölcskei Gusztáv püspök, lelkészi elnök előterjesztésére, miszerint szükséges az egyház 1948 és 1990 közötti múltjának megismerése és értékelése. A dokumentumban fontosnak nevezik "a kommunista diktatúra állambiztonsági szerveinek" egyházuk tagjai között végzett munkájának feltárását, s a "lelkipásztorok és nem lelkészi tisztségviselők szerepének vizsgálatát".
A Hitvallók és ügynökök című film bemutatja a korabeli titkosszolgálati módszereket, az egyházi telefonok lehallgatását, az ügynököket felügyelő és irányító tartótiszteket, valamint a börtönbe zárt papok szentmiséit.
A német-magyar koprodukcióban készült munkát Petényi Katalin és Kabay Barna rendezte, magyarázó szövegeket mond Várszegi Asztrik katolikus püspök, pannonhalmi főapát. A filmet az Uránia Nemzeti Filmszínház április 6-tól vetíti, a Duna Televízió április 27-én két részben mutatja be, a Magyar Televízió pedig nyolc részben sugározza majd.
Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a keddi vetítést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az egyházi társadalom az egyik legérintettebb réteg volt az ügynökkérdést tekintve a pártállami diktatúra idején, arányuk 7-10 százalékra becsülhető az eddigi kutatások és dokumentumok alapján.
A püspök úgy vélekedett, hogy bizonyos szempontból könnyen emészthető és "ütős hatású" ez a műfaj, ám több veszélyt is hordoz magában az értelmezés szempontjából. Ha tárgyszerű, korrekt, lényegre törő a film, és nem tartalmaz előítéleteket, akkor hozzájárulhat a múlt objektív feltárásához - tette hozzá.
Ittzés János közölte, hogy az MEE más utat választott az egyházi közelmúlt feltárására: szakbizottságot kért fel arra, hogy ne csak általában az ügynökkérdéssel foglalkozzon, hanem készítsen tanulmány szintű feldolgozást a pártállam idején "ilyen összefüggésben is tevékenykedő" korabeli lelkészek munkájáról. A szakbizottság munkájának eredménye tanulmánykötetekben lát majd napvilágot.
Megemlítette, hogy 2003-ban Szabó Eszter rendező foglalkozott már ezzel a témával az Isten vagy történelem című dokumentumfilmben. A 34. filmszemlén bemutatott mű a magyarországi protestáns egyházak 1945 és 1956 közötti történetét dolgozta fel.
Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház zsinatának szóvivője a keddi bemutató után úgy nyilatkozott: amíg a filmet nem látták, nem tudják annak jelentőségét értékelni.
Felhívta a figyelmet arra, hogy múlt szerdán a zsinat határozatot fogadott el Bölcskei Gusztáv püspök, lelkészi elnök előterjesztésére, miszerint szükséges az egyház 1948 és 1990 közötti múltjának megismerése és értékelése. A dokumentumban fontosnak nevezik "a kommunista diktatúra állambiztonsági szerveinek" egyházuk tagjai között végzett munkájának feltárását, s a "lelkipásztorok és nem lelkészi tisztségviselők szerepének vizsgálatát".
A Hitvallók és ügynökök című film bemutatja a korabeli titkosszolgálati módszereket, az egyházi telefonok lehallgatását, az ügynököket felügyelő és irányító tartótiszteket, valamint a börtönbe zárt papok szentmiséit.
A német-magyar koprodukcióban készült munkát Petényi Katalin és Kabay Barna rendezte, magyarázó szövegeket mond Várszegi Asztrik katolikus püspök, pannonhalmi főapát. A filmet az Uránia Nemzeti Filmszínház április 6-tól vetíti, a Duna Televízió április 27-én két részben mutatja be, a Magyar Televízió pedig nyolc részben sugározza majd.
Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a keddi vetítést követő sajtótájékoztatón azt mondta: az egyházi társadalom az egyik legérintettebb réteg volt az ügynökkérdést tekintve a pártállami diktatúra idején, arányuk 7-10 százalékra becsülhető az eddigi kutatások és dokumentumok alapján.
További írások a rovatból
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Más művészeti ágakról
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy