bezár
 

irodalom

2017. 01. 16.
A magyar kultúra napja - A Himnuszra és alkotójára emlékeznek vasárnap Szatmárcsekén
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A nemzeti himnuszra és alkotójára, Kölcsey Ferencre emlékeznek meg a magyar kultúra napjának alkalmából a költő nyughelyén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szatmárcsekén vasárnap.

A Kölcsey Társaság, Szatmárcseke Önkormányzata és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által közösen szervezett esemény délelőtt tizenegy órakor, az ökumenikus istentisztelettel kezdődik a szokásos helyszínen, a szatmárcsekei református templomban - olvasható a társaság honlapján. Az istentiszteleten igét hirdet Fekete Károly református és Fabiny Tamás evangélikus püspök, imát mond Szalay Kont református esperes, orgonán közreműködnek Varnus Xavér és Barnkopf Balázs orgonaművészek.
    

prae.hu

A megemlékezésen beszédet mond Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező, a műsorban - a hagyományoknak megfelelően - Csikos Sándor színművész szavalja el a Himnuszt, majd a Debreceni Ady Endre Gimnázium Leánykarának műsorát hallgathatják meg a résztvevők.
    

Az eseményen átadják a Kölcsey-emlékplakettet: az elismerést az a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító vette át a Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet.
    

Az ünnepség folytatásaként koszorúzást tartanak a szatmárcsekei református temetőben Kölcsey Ferenc síremlékénél.
    

Szatmárcseke mellett Nyíregyházán és Kisvárdán is tartanak megemlékezéseket és programokat a magyar kultúra napjának alkalmából. A felső-szabolcsi kisvárosban csütörtökön nyílik meg Fazekas Krisztián ". alkotni, alkotni, alkotni" című kiállítása, majd péntek délelőtt a Várszínház és Művészetek Házában nyílik meg a 44. Magyar Sajtófotó Kiállítás.
    

Kölcsey Ferenc (1790-1838), a reformkor költője, politikusa és - jogi tanulmányokat is végzett - szónoka volt. Kölcsey 1815-ben került testvéreivel megörökölt szatmárcsekei birtokára és rövid megszakításokkal haláláig élt ott. Műveinek nagy részét, közte a Himnuszt is, a hajdani Csekén alkotta. A Hymnus, a' magyar nép zivataros századaiból című művének kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le, ezt a napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük.
    

Kölcsey Ferenc szövegét Erkel Ferenc zenésítette meg: a Himnuszt, az össznemzeti imádságot 1844. július 2-án a pesti Nemzeti Színházban mutatták be először.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Kosztolányi Dezső Őszi reggeli című verséről
Gerőcs Péter Szembenézni a tehetségtelenségünkkel kötetének bemutatója az Őszi Margón
Claudia Durastanti az Őszi Margón
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról

Más művészeti ágakról

Mit jelent az ifjúsági irodalom ma? – kerekasztal beszélgetés
gyerek

Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat
A 2024-es Aranyvackor pályázat díjátadójáról
építészet

Huszadik Média Építészeti Díja finálé


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés