Gácsi Mihály 1976-tól halálig Zalaegerszegen élt és alkotott. Munkácsy-díjas művészként érkezett a zalai megyeszékhelyre, a legnevesebb alkotók közé tartozott. Műveivel rendszeresen részt vett az országos és a nemzetközi kiállításokon, grafikai lapjai megtalálhatók voltak a Nemzeti Galériában, a szolnoki múzeumban és rövid időn belül a zalai múzeumokban is - mondta el az MTI-nek Kostyál László művészettörténész.  
    

Felidézte: Gácsi Mihály (1926-1987) grafikus- és festőművész 1956-tól 18 éven át a szolnoki művésztelepen alkotott. Neve szinte "legendává vált", az ízes, legjobb lapjait jellemző groteszk humor szinte valamennyi alkotásán felfedezhető.
    

Kitért arra is, hogy a képzőművész számára a fő megélhetési forrást a festmények - bár ezek a művei kevésbé ismertek - biztosították. Grafikusként számos kiadványt illusztrált, köztük Petőfi Sándor Szeget szeggel című versét, Garay János Az obsitos című elbeszélő költeményét. Készített meseillusztrációkat is: a mesék (legismertebb a Kacor király, A kiskakas gyémánt fél krajcárja, a Brémai muzsikusok) történetére megálmodott, majd sokszorosított grafikák nagyon sok gyerekszoba falát díszítették.
    

Dokumentációs jelleggel készített grafikái közé tartoznak a tájképek, városképek, egy másik sorozata pedig a városépítés, például a tiszalöki víztározó építésének fázisait mutatja be - ismertette a művészettörténész.  
    

Hozzáfűzte: művei közül a legismertebbek a civilizáció fejlődésével kapcsolatos grafikai lapjai. Sok kis grafika, ex libris nőtt ki az eredendően kicsit humoros, groteszk, karikaturisztikus ábrázolásmód irányából. Az üdvözlőlapokon nagy humorral karikírozta részben az ismerőseit, nagyrészt pedig saját magát. Az évek folyamán egyre fajsúlyosabb kérdéseket tárgyaló vonal jelent meg grafikáiban, egyre profetikusabb látomások kerültek ki a keze alól. A humor a felszínen megmaradt, de a tartalom óriási művészi felelősségvállalásról, felelősségtudatról tanúskodik - emelte ki Kostyál László.
    

Művészetének legjelentősebb vonulatát ezek a nagy grafikai lapok és részben sorozatok képezik - hangsúlyozta.
    

A tárlaton a hetvenes években készült linómetszeteket és rézkarc reprodukciókat - köztük A magyarok bejövetele, a Fizikai kísérlet, az Utolsó virágok című művét, valamit a Dózsa-sorozat két alkotását - mutatják be. Bényi Zoltán, a kiállítás szervezője a saját tulajdonában lévő reprodukciókat ajánlotta fel az emlékkiállításra, mivel az Apáczai Galériában az eredeti művek őrzését nem tudják biztosítani.
    

Gácsi Mihály emlékkiállítása február 4-ig tekinthető meg Zalaegerszegen, az Apáczai Galériában.