Angyalosi Gergely irodalomelméleti és -történeti munkáiért, nagyhatású és sarkalatos jelentőségű francia teoretikusok (Barthes, Derrida) magyarországi meghonosításáért, kritikai esszéisztikájáért és vezető irodalombírálói munkásságáért, valamint kiváló tanári munkájáért vehette át vasárnap a Széchenyi-díjat a Parlamentben.

Roland Barthes (1915-1980), a modern irodalmi szellem egyik kulcsfigurája, a strukturalizmus vezető képviselője az 1970-es évektől nagy hatással volt nemcsak a francia, hanem a korszak nyugati irodalmára is. Angyalosi Gergely, mint francia szakon végzett irodalmár nem foglalkozott behatóan a germán-angolszász irodalommal, mert ahogy megjegyezte, "egy élete van és ez csak egy kultúrkör alapos tanulmányozásához elég".

Első tanulmánya Barthesről 1979-ben jelent meg a Valóság című folyóiratban, azután folyamatosan ültette át Barthes-on kívül más francia teoretikusok, mint Jacques Derrida vagy Raymond Aron munkáit magyarra.

Még egyetemista korában kezdte írni irodalomkritikáit, 1974-ben jelent meg az első a Kortársban, azóta is egyfolytában írja bírálatait, most talán már a háromszázadiknál tart, ilyen módon tartja a kapcsolatot az élő irodalommal - tette hozzá az irodalomtörténész.

A költő hét bordája című kötetének összegyűjtött tanulmányaiban a kritikát mint szakmát vizsgálja: van-e erkölcse és esztétikája, miben állnak írott és íratlan szabályai. A Romtalanítás című, 2004-ben napvilágot látott kötete több részből áll: kritikai esszékből, a kritikusi szakma kérdéseiből és tanulmányokból a francia irodalomelmélet és filozófia köréből. Mint Angyalosi Gergely elmondta, nagyon büszke erre a kötetére, mert megkapta érte a Szépírók Társasága Esszé-díját, s úgy érzi, hogy ezzel a társaság szépíróvá avatta.

1990 ősze óta, vagyis lassan 19 éve tanít a Debreceni Egyetem Filozófiai Intézetében modern francia filozófiát és esztétikát. Hetente két napot tölt az egyetemen, szereti és fontosnak tartja ezt a munkáját, mert hallgatók generációival ismerkedik meg, és "szerencsés találkozásokból már barátság is született" - tette hozzá.

Mer örülni annak, hogy elismerték a munkáját a Széchenyi-díjjal, de az életét ez nem változtatja meg - mutatott rá Angyalosi Gergely, megjegyezve, hogy már korábban elengedték Debrecenből fél év alkotói szabadságra, s a kitüntetés még inkább sarkallja arra, hogy ezalatt megírja Jacque Derrida (1930-2004) irodalomesztétikájáról szóló tanulmányát, annál is inkább, mert ezt még Derridának ígérte meg.

Angyalosi Gergely másik munkahelyén, az MTA Irodalomtudományi Intézetében, ahol a modern magyar irodalmi osztályt vezeti, folyamatosan dolgozik, mert gőzerővel folynak az új Magyar Irodalom Története című kötet megírásának munkálatai.

Angyalosi Gergely, az irodalomtudomány kandidátusa, József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, az MTA Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője 1953. április 2-én született Budapesten. 1977-ben az ELTE magyar-francia szakán diplomázott, majd az ELTE ösztöndíjasa volt, 1981-ben bölcsészdoktori végzettséget szerzett. 1984-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, majd osztályvezetője. 1993-ban szerzett kandidátusi fokozatot.