Az ünnepségen a város vezetői, országgyűlési és önkormányzati képviselői, valamint az 1921. évi népszavazásban érintett települések képviselői vettek részt.
    

Fodor Tamás, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) ünnepi beszédében kiemelte: a népszavazás örök jelképe lett minden magyar embernek, mert egy szebb jövő reményét adta meg. "A hűség nem egyszerűen áldozatvállalás, hanem védelem is, mert a haza iránti hűség védi a benne élőket" - mondta.
    

A városvezető felidézte a 95 évvel ezelőtti eseményeket. Úgy fogalmazott, a magyar történelemben példa nélküli esemény történt 1921. december 14-én, 15-én és 16-án, amikor a városban és a környező nyolc településen, Fertőrákoson, Ágfalván, Harkán, Balfon, Sopronbánfalván, Fertőbozon, Kópházán és Nagycenken élő emberek összességében 65,1 százalékban döntöttek Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen, 89,5 százalékos részvétel mellett.
    

Felidézte az MTI akkori tudósítását is, amely szerint "a népszavazás eredménye a városban óriási örömet keltett. Az ántánt-városparancsnokság rendelete folytán szombaton délután 4 órától kezdve mindenféle csoportosulás, gyülekezés és fölvonulás tilos volt, de azért az utcán mégis nagy tömeg hullámzott".
    

A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét néhány évvel később törvénybe iktatta, és Sopronnak a "Civitas fidelissima", a leghűségesebb város címet adományozta. 2001-ben a kormány december 14-ét a hűség napjává nyilvánította - folytatta beszédét Fodor Tamás.
    

A városi kitüntetések átadásáról a közgyűlés dönt, s azok kaphatják meg, akik munkásságukkal Sopron hírnevének öregbítéséhez járultak, illetve járulnak hozzá, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a gazdaság, vagy a sport területén. A hűség napi ünnepségen adják át hagyományosan a Széchenyi István Tanulmányi Ösztöndíjakat is.
    

A város idei díszpolgára, Rakovszky Zsuzsa 1950. december 4-én született Sopronban. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, 1978 és 1981 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982 és 1986 között szerkesztőként dolgozott a Helikon Kiadónál, azóta szabadfoglalkozású.
    

Műfordítóként elsősorban angol, amerikai költők és írók műveit fordítja. Legelső műve 1981-ben jelent meg, Jóslatok és határidők címmel. Azóta csaknem egy tucat saját verses vagy prózai kötete jelent meg.  
    

Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták a Széchenyi téren a Hűségzászlót.