Krzysztof Maj kiemelte, hogy lengyel város először nyerte el az Európa kulturális fővárosa címet, az alsó-sziléziai vajdaság székvárosának életében a második világháború vége óta eltelt több mint 70 évben ez volt a legfontosabb esemény.

Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a 640 ezer lakosú Wroclaw ezeréves, fordulatos történelmi múltra tekinthet vissza: Szilézia történelmi fővárosaként volt Csehország, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, a Német Birodalom és Lengyelország része. A városnak 17 neve van, egy rövid ideig, Mátyás király idején Boroszló néven Magyarországhoz is tartozott. A második világháború végén Adolf Hitler - Budapesthez hasonlóan - "erőddé" nyilvánította, a súlyos harcokban az akkori Breslau 85 százaléka elpusztult. A háború után a lakosság teljesen kicserélődött: a németek az ostrom áldozatai lettek, elmenekültek vagy elüldözték őket, helyükbe az új lengyel határokon kívül rekedt lengyelek költöztek több régióból. Azóta a város újjáépült, megszépült, idegenforgalmi célponttá vált, az alsó-sziléziai vajdaság pedig Lengyelország egyik legfontosabb kulturális régiója lett. Wroclawnak öt folyója és 220 hídja, varázslatos belvárosa és olyan, 700 éves sörözője is van, ahol Chopin és Goethe is megfordult.

Krzysztof Maj kiemelte, hogy a helybeliek annyira magukénak érezték a rendezvénysorozatot, hogy 3-4 hónap után a város különböző pontjain önállóan is programokat kezdeményeztek, a tervezett ezer programból így lett kétszer annyi. Hozzátette, hogy Wroclawot évente mintegy 2 millió turista keresi fel, számuk az idén 5 millióra duzzadt, miközben a szervezők 4 millióra számítottak. A szervezést tanácsokkal, tapasztalatokkal segítette a csehországi Pilzen, Európa előző évi kulturális fővárosa. Wroclaw és az onnan mintegy 300 kilométerre eső Berlin között ebben az időszakban különvonat közlekedik, a magyar turisták pedig egy rövid szakasz kivételével Budapesttől Wroclawig autópályán utazhatnak, a mintegy 430 kilométeres távolságot 6 óra alatt meg lehet tenni.

A hivatalos programok négy helyszínen zajlottak és négy nagy terület köré szerveződtek: Wroclaw, Alsó-Szilézia, Lengyelország, valamint Európa és a nagyvilág. Utóbbiban Magyarország is helyet kapott, a magyar rendezvények szervezésében közreműködött a varsói Magyar Kulturális Intézet. A wroclawi kulturális fővárosi programokhoz más lengyel városokban és több európai helyszínen is számos rendezvény kapcsolódott: csak Budapesten három kiállítás volt látható ősszel a Ludwig Múzeumban és a Lengyel Intézetben.

A színi előadások, kiállítások, filmvetítések, zenei programok közül Krzysztof Maj kiemelte a tavaszi dzsesszfesztivált, amelyet Odera menti dzsessz címmel tartottak. Ennek olyan sikere volt, hogy az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete felkérte a rendezőket, jövőre ismételjék meg a fesztivált. Hasonló sikernek örvendett David Gilmour, a Pink Floyd legendás gitárosának júniusi, a wroclawi filharmóniával közös koncertje. Vendégük volt mások között Ennio Morricone is. Egy másik nagy sikerű, az Európai irodalom éjszakája című program keretében ismert lengyel színészek közreműködésével felolvasásokat tartottak a város különböző pontjain, amelyeket több mint 10 ezer érdeklődő hallgatott.

Az utolsó hét mintegy 100 eseménye közül kiemelkedik az Európai Filmdíjak szombat esti átadásának gálája.

A programsorozatra a lengyel költségvetés 1000 millió zloty (7,1 milliárd forint) támogatást biztosított, míg az Európai Bizottság másfél millió euróval támogatta azt.

Európa másik idei kulturális fővárosa a spanyolországi San Sebastián, jövőre a ciprusi Páfosz és a dán Arhus viseli a címet.