irodalom
2009. 03. 16.
Kossuth-díjat kapott Várady Szabolcs
"Bár az ember 67 évesen már nem könnyen lepődik meg, igazán jó érzés, mikor sok kollegája becsüli, így igazán megvan rá minden okom, hogy örüljek a Kossuth-díjnak" - mondta el Várady Szabolcs költő, író, műfordító, aki vasárnap vehette át a kitüntetést a Parlamentben.
A József Attila-díjas író, költő, műfordító, a Holmi című irodalmi és kulturális folyóirat versrovatának vezetője a Kossuth-díjat nagyhatású lírai életművéért, valamint a költészet fáradhatatlan kritikai propagálásáért, folyóirat- és kiadói szerkesztői munkásságáért, műfordításaiért kapta.
"További ok az örömre, hogy bár én úgy látom, kevés a teljesítmény, ők úgy látják, elég" - jegyezte meg Várady Szabolcs, hozzátéve, hogy kicsit nyomasztja az elismeréssel járó nagy nyilvánosság.
"A munkásságom kifejezés olyan ijesztően hangzik; jó lenne, persze, ha lenne ilyen, mindennap leülni és megírni a napi penzumot, mint Thomas Mann vagy Kosztolányi. Én ennél sokkal lustább és szétszórtabb vagyok. Illetve amit rendszeresen csinálok, a Holminál már huszadik éve, az a szerkesztői munka, de azért nem jár Kossuth-díj. Azt csak a versekért kaphattam" - vélekedett.
"Legjobban verset szeretnék írni, de ebben nagyon ódivatú módon ki vagyok szolgáltatva annak, amit jobb híján ihletnek szoktunk nevezni. Ezért aztán nemigen lehet róla tudni, hogy mi készül és ez néha szerencse is" - tette hozzá.
Várady Szabolcs elmondta, hogy jelenleg többek között egy, az m2-n indított televíziós játékon dolgozik, "amivel a magyar nyelv és Kazinczy Ferenc szellemének adózunk könnyed formában".
Várady Szabolcs 1943. január 27-én született Budapesten. Első műveivel az Első ének című antológiában jelentkezett. 1969-től az Európa Könyvkiadónál dolgozott, 1971-től az angolszász csoport felelős szerkesztője, 2002-2006-ban főszerkesztő volt.
1989-től a Holmi versrovatának vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Angolszász prózát, drámát, dalbetéteket, verseket fordít. Az élőbeszéd esetlegességeivel és a hétköznapi helyzetek, tárgyak, gesztusok ízekre szedésével kerekedik ki lírájából szkeptikus, filozofikus-ironikus látásmódja. 1991-ben József Attila-díjjal tüntették ki.
"További ok az örömre, hogy bár én úgy látom, kevés a teljesítmény, ők úgy látják, elég" - jegyezte meg Várady Szabolcs, hozzátéve, hogy kicsit nyomasztja az elismeréssel járó nagy nyilvánosság.
"A munkásságom kifejezés olyan ijesztően hangzik; jó lenne, persze, ha lenne ilyen, mindennap leülni és megírni a napi penzumot, mint Thomas Mann vagy Kosztolányi. Én ennél sokkal lustább és szétszórtabb vagyok. Illetve amit rendszeresen csinálok, a Holminál már huszadik éve, az a szerkesztői munka, de azért nem jár Kossuth-díj. Azt csak a versekért kaphattam" - vélekedett.
"Legjobban verset szeretnék írni, de ebben nagyon ódivatú módon ki vagyok szolgáltatva annak, amit jobb híján ihletnek szoktunk nevezni. Ezért aztán nemigen lehet róla tudni, hogy mi készül és ez néha szerencse is" - tette hozzá.
Várady Szabolcs elmondta, hogy jelenleg többek között egy, az m2-n indított televíziós játékon dolgozik, "amivel a magyar nyelv és Kazinczy Ferenc szellemének adózunk könnyed formában".
Várady Szabolcs 1943. január 27-én született Budapesten. Első műveivel az Első ének című antológiában jelentkezett. 1969-től az Európa Könyvkiadónál dolgozott, 1971-től az angolszász csoport felelős szerkesztője, 2002-2006-ban főszerkesztő volt.
1989-től a Holmi versrovatának vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Angolszász prózát, drámát, dalbetéteket, verseket fordít. Az élőbeszéd esetlegességeivel és a hétköznapi helyzetek, tárgyak, gesztusok ízekre szedésével kerekedik ki lírájából szkeptikus, filozofikus-ironikus látásmódja. 1991-ben József Attila-díjjal tüntették ki.
További írások a rovatból
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon