A Műcsarnok alapításának 120. évfordulóját ünneplő tárlat a magyar, az osztrák, a lengyel, a cseh és a horvát festészet klasszikusait vonultatja fel, miközben az épület oldalsó termei kortárs magyar festők kiállításainak adnak otthont - emelte ki a jubileumi kiállítása hétfői sajtóbejárásán az intézmény művészeti igazgatója.
    

Szegő György hozzátette, hogy a tárlatot kettős céllal rendezték meg: a közönséget gyönyörködtetni szeretnék, a művészettörténészeket pedig a korszak újragondolására késztetni.
    

Sármány-Parsons Ilona, a kiállítás tudományos kurátora elmondta: a Mayer Mariannával közösen válogatott anyag az Osztrák-Magyar Monarchia egészének festészetét tekinti át, elsősorban a 19. század utolsó három évtizedére fókuszálva.
    

Az összességében négy és fél évtized festészeti fejlődéséből ízelítőt adó tárlat a korszak fő stílustörekvéseit korszakokra bontva mutatja be, kitérve a magyar mellett az osztrák, cseh, lengyel és horvát festészet jellemzőire.
    

A bevezető terem korabeli portréikkal a korszak vezető politikusai, kultúrpolitikusai előtt tiszteleg, majd az 1860-as évek uralkodó stílusirányzata, a historizmus vezető alakjainak munkáit vonultatja fel.
    

Jan Matejko, Hans Makart és Munkácsy Mihály már az 1868-as Párizsi Világkiállításon is együtt képviselték a monarchiát, a Műcsarnok pedig ismét közös terembe gyűjti a három korabeli festőfejedelem monumentális vásznait.
    

A horvát historizmus ebben az időszakban kezdett kibontakozni: Oton Ivekovic Zrínyi Miklósig, Vlaho Bukovac a barokkig, Mato Celestin Medovic pedig az antikvitásig nyúlt vissza inspirációért.
    

Az 1880-as évek fiatal generációja a történelmi múlt helyett már egyre inkább a jelen problémái felé fordult, még ha a korabeli műtárgypiac nem is mindig fogadta kedvezően a realisták és a naturalisták munkáit.
    

Erős anyag mutatja be a századforduló lengyel szimbolizmusát, mások mellett Jacek Malczewski és Stanislaw Wyspianski vásznain keresztül, a cseh terem pedig egyaránt felvonultatja Alfons Mucha szecessziós plakátjait és a kortársak melankolikus tájképeit. Az osztrák festészetet - Josef Maria Auchentaller Beethoven-zeneszobájának képei mellett - Carl Moll és Maximilian Lenz képviselik.
    

A magyar századforduló szerteágazó művészeti irányzatait elsősorban Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly és Vaszary János képein keresztül mutatja be a tárlat, amelynek "kódája" olyan kevésbé ismert, de hasonlóan tehetséges alkotókra is felhívja a figyelmet, mint Poll Hugó vagy Zemplényi Tivadar.
    

Az első aranykor című kiállítás 2017. március 12-ig látható a Műcsarnokban.