Esztergály Zsófia Zita a sajtótájékoztatón kiemelte, a magyarországi örmények szívükön viselik a magyar nemzet sorsát, és ez a konferencia lehetőséget ad arra is, hogy felkutassák a saját közösségükön belül azokat, akik áldozatai voltak a kommunizmusnak.
    

Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Foglyok és Kényszermunkások Szervezetének (Szorakész) elnöke, a konferencia védnöke a Gulág-emlékév keretében megrendezett konferencia kapcsán azt mondta, beszélni kell a Szovjetunióba ártatlanul elhurcolt több százezer ember sorsáról, és az elhallgatott történelemről, amelynek során több mint egymillió ember vesztette életét Magyarországon.
    

A becslések szerint nyolcszázezer ártatlanul meghurcolt emberről lehet beszélni, azonban a határon túli területekről is több tízezer embert küldtek a Gulágra (javítómunka-táborok központi főparancsnoksága) és a Gupvira (hadifogoly- és internáltügyi főparancsnokság) ideológiai alapon - ismertette.
    

A Szorakész elnöke úgy fogalmazott, a rendszerváltás óta "nem nagyon volt divat" beszélni az áldozatokról, a történelem ezen szakaszáról, hiszen a tettesek utódai itt vannak közöttünk.
    

Hozzátette: azzal, hogy kezdeményezésére 2012-ben az Országgyűlés elfogadta, hogy minden év november 25-e legyen a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, olyan utat nyitottak meg a magyar valós történelem feltárásában, amiből nincs visszaút.
    

Menczer Erzsébet azt mondta, a 2010 utáni kormány helyesen és érzékenyen ismerte fel, hogy a kettős mércét akkor lehet Magyarországon lebontani, ha az "izmusok" áldozatait azonosképpen becsüljük meg, és azonos módon emlékezünk meg róluk.
    

Kiemelte, a kormánydöntés értelmében a Gulág-emlékév (2015. január 1. - 2017. február 25.) számos lehetőséget ad mindenki számára, hogy maradandó értéket hozzon létre, továbbá beszélni lehet egy agyonhallgatott történelmi időszakról.
    

A Szorakész célja az is, hogy a nemzetiségek, a kisebbségben élők is kutassák a múltjukat, hiszen annak a nemzetnek, amely nem ismeri a saját gyökereit, múltját, nem lesz jelene és nem tudja építeni jövőjét - mondta Menczer Erzsébet, hozzátéve, ebbe az értékrendbe jól illeszkedik az örmény önkormányzat által rendezendő vándorkonferencia.
    

A rendezvény az 1944 őszétől a Szovjetunió által működtetett táborokba hurcolt magyarországi és erdélyi magyar civilek többéves rabságával, a fogolyélet mindennapjaival, a túlélők szabadulásának körülményeivel foglalkozik. Az előadók rávilágítanak arra, hogy a szovjet rezsim hogyan vezette félre az emberek százezreit, tette kilátástalanná a fogságra és munkatáborra ítéltek és családjuk életét.
    

Esztergály Zsófia Zita elmondta még, a konferencia anyagát az egyetemek megkapják és e-könyv formátumban terjeszteni is kívánják.
    

Murádin János Kristóf Gulág-kutató, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója előadásában elmondta, 1944 őszén Erdély területéről több mint húszezer embert hurcoltak el a Gulágra, illetve Gupvi-táborokba, majd 1945 januárjában további 70-100 ezer embert vittek el Észak-Erdélyből, a Partiumból és Máramaros vidékéről.