Mint beszédében kiemelte, Csoóri Sándor ott volt az új modern magyar líra megszületésének pillanatában. Hozzátette: első verseskönyvei korlátait felismerve végrehajtotta a maga költői forradalmát az 1962-es Menekülés a magányból, illetve a még több újítással élő, öt évvel későbbi Második születésem című kötetével.
    

Felidézte, hogy korai esszéiben a nyugati példákon látott eszközökkel ráébredt a magyar népköltészet és a szürrealizmus rokonságára. "Sokoldalú volt, nemcsak politizáló, sőt lázadó költő, közéleti egyéniség, aki a hatvanas évektől bejárta az országot, és Tudósítás a toronyból címmel nagy felháborodást kiváltó irodalmi riportkönyvet írt a vidék szegénységéről, a paraszti gazdaságok tönkretételéről".
    

Tornai József szól arról, hogy Csoóri Kósa Ferenc és Sára Sándor filmjeihez írt forgatókönyveket és vezető személyisége lett az egyre élénkebben kibontakozó ellenzéki mozgalomnak Lakiteleken vagy a monori országos értelmiségi találkozón. "A viták, különvélemények és megegyezések forgatagában neki volt a legerősebb a hangja".
   

Elmondta, hogy Csoóri Sándor versei nem politizálódtak át, a versírást a személyiség nagy kalandjának tekintette, éppen ezért volt népszerű egyenletesen művészi kidolgozású lírájában, valamint heves és szókimondó cikkeiben, a nyílt társadalom bírálatban is.
    

"Az MDF győzelme, az 1989-es pártpolitikai változások után csalódott, kiábrándult a politikából, sokkal nagyon szabadságot, egyenlőséget, népi országirányítást, az ellenzékkel őszintébb, azonos célú világot, parlamentet várt. Ez közéleti verseiből és új prózáiból is kiviláglott, ahogy írta, a költészetet a sorsának tekintette, a jót akarta, az igazi életet az igaztalan, hazug élettel szemben" - fejtette ki Tornai József.